A jog azonban eltér a társadalom egyéb normáitól, a jog ugyanis az állam által alkotott, illetve az állam által elismert olyan magatartási szabályokat jelenti, amelyek kötelezőek, érvényesülésüket állami szervek kényszerrel biztosítják. 

A jogrendszer egy adott állam hatályos jogszabályainak és egyéb jogi előírásainak a rendezett összességét jelenti.

a jogforrási hierarchia elve, amely azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabbal. 

• alaptörvény
• törvény
• kormányrendelet,  MNB elnöki rendelet
• miniszeri rndelet,
• önkormányzti rendelet 

Alkotmányos elveket

• a népszuverenitás és népképviselet elve;

• a hatalmi ágak megosztásának elve;

• a jogegyenlőség elve;

• a jogállamiság elve;

• a törvények uralmának elve;

• a végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt;a

•  Kormány tagjainak kérdést lehet feltenni, és interpellációk útján magyarázatot lehet tőlük kérni. 
• a konstruktív bizalmatlansági indítvány jogintézménye,

• a közhatalom törvényhez kötöttségének elve;

• a bírói függetlenség elve;

• az alapvető jogok érvényesítésének elve.

Többségi választási rendszer: a többségi választási rendszerek lényegi sajátossága, hogy a mandátumért síkra szálló jelöltek közül az szerzi meg a kívánt pozíciót,aki több szavazatot szerez; az úgynevezett abszolút többségi választási rendszerekben az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki elnyeri a szavazatok többségét – azaz több mint felét –, addig a relatív többségi választási rendszerekben az lesz a győztes, aki a többi jelöltnél több szavazatot szerez – azaz aki relatíve a legtöbb szavazatot kapta a választóktól.

Arányos választási rendszer: általában listákra lehet szavazni az ilyen rendszerekben, a választási

körzetekben a választópolgárok által leadott szavazatok alapján

Vegyes választási rendszer: olyan rendszer, amely ötvözi a többségi és az arányos választási rend-

szerek egyes elemeit, kiküszöbölve ezzel az egyes választási rendszerek hátrányait, ugyanakkor

megőrizve azok előnyös jellemzőit.

A választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos

Az aktív választójog azt jelenti, hogy a választópolgár milyen feltételekkel jogosult szavazni (választó), míg a passzív választójog azt jelenti, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy indulhasson a választásokon jelöltként (választható).  

A jogállamiság alapvető elvei:(a jog uralmát, főhatalmát az állam felett.)

1) a jogrendszer hierarchikusan épül fel, csúcsán az alkotmánnyal;

2) a törvényalkotás az alkotmányos rendhez kötött;

3) a törvényalkotás (Magyarországon kizárólagosnak nevezett) tárgyköreit törvény rögzíti

(vagyis bizonyos alapvető döntések meghozatalát a törvényhozásnak kell fenntartani, azt

alacsonyabb szintű norma nem tartalmazhatja);

4) jogszabálynak visszaható hatálya (jogalany hátrányára) nem lehet (vagyis a normának a

keletkezését, sőt hatálybalépését megelőző időre hátrányos hatása nem lehet);

5) a jog biztosítja az alapvető emberi jogokat;

6) a kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten működik, és ennek során jogot

nem sérthet;

7) jogbiztonság;

8) a közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat a közigazgatási bíráskodás biztosítja;

9) a jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv;

10) az alkotmányosság biztosítékát az alkotmánybíráskodás jelenti.

Az alapvető jogok csoportosítása

Az alapjog jogi deklarálásának ideje szerint megkülönböztethetünk:

• első generációs alapjogokat (például az élethez, az emberi méltósághoz való jog);

• második generációs alapjogokat (gazdasági, szociális és kulturális jogok);

• harmadik generációs alapjogokat (például az egészséges környezethez való jog).

négy alapvető kötelességet határozott meg a számos alapvető jog deklarálása mellett. Ezek a következők: 

• az Alaptörvény és minden más jogszabály megtartása; 

• a közös szükségletekhez, a közterhekhez való arányos hozzájárulás kötelezettsége; 

• a haza védelme; 

• a tankötelezettség, azaz a kiskorú gyermek taníttatásának kötelessége a szülő vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy részéről 

Az új Alaptörvény további kötelezettségekkel egészítette ki az alapvető kötelességek körét, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:

• gondoskodás (a szülő vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy kötelessége a kis-

korú gyermekéről, a nagykorú gyermek kötelessége a rászoruló szülőkről gondoskodni);

• hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához;

• környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállítás, illetőleg annak költségei viselése;

• természeti erőforrások védelme;

• törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.