ÁKR

Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) határozza meg.

közigazgatási eljárás egy három szakaszos eljárás:

• az első szakasza az alapeljárás, vagy más néven elsőfokú eljárás, amely az eljárásnak mindig eleme, azaz az eljárás állandó szakasza.
• jogorvoslati szakasz, amennyiben az arra jogosult valamilyen jogorvoslati eljárást kezdeményez,
• a végrehajtási szakasz,

Ákr.-ben nevesített alapelveket:

• jogszerűség elve:
• – a szakszerűség, –
• az egyszerűség,
• – az ügyféllel való együttműködés és
• – a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,
• – a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,
• – a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben
• A hivatalbóliság elve: kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat,
• A hatékonyság elve
• Az ügyfélre vonatkozó alapelvek: az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet,
• A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv

A jogszabály hatálya mindig azt mutatja meg azt, hogy egy adott jogszabályt milyen körben kell alkalmazni,

a) tárgyi; milyen típusú ügyek

b) alanyi; milyen eljárási szereplőkre kell alkalmazni hatóság/ügyfél

c) területi; pontosan hol, mely területen kell alkalmazni

d) időbeli. mikortól kell alkalmazni az adott jogszabály

Az elsőfokú eljárás a közigazgatási hatósági eljárás első szakasza, amely az eljárás megindulásától egészen a döntés meghozataláig, illetve közléséig tart.

• a hatáskör mindig arra a kérdésre ad választ, hogy valamely ügycsoportban milyen típusú és milyen szintű közigazgatási szerv jár el
• az illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el.
• hatásköri, illetékességi vita
• ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét (ebben az esetben pozitív összeütközés
• negatív összeütközés több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát
• az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését.
• a hatóság vagy az ügyintézője nem járhat el az adott ügyben.
• a kizárás jogintézménye.
• abszolút, mérlegelés nélküli kizárási okok
• relatív kizárási ok (elfogultság).
• abszolút kizárási okok az alábbiak:
• – az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató;
• – az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
• – a hatóság kizárása kapcsán az Ákr. kimondja, hogy az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság azonban nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
• – a jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
• – Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.

a kérelem előterjesztésének szabályai

• írásban vagy személyesen l
• előterjesztésének helye mindig az illetékes hatóság vagy kormányablak
• megérkezésének időpontjában indul.
• alapvető tartalmi elemeit: azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét

a hatóságnak mindig a tartalma alapján kell elbírálnia,

Az Ákr. az eljárás három fajtáját különbözteti meg:

– az automatikus döntéshozatali eljárást, hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

– a sommás eljárást, illetve

• a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
• nincs ellenérdekű ügyfél

– a teljes eljárást

ügyintézési határidő

Az Ákr. szerint az ügyintézési határidő, ha törvény eltérően nem rendelkezik az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Az általános ügyintézési határidő:

• automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
• sommás eljárásban nyolc nap,
• teljes eljárásban hatvan nap.

A fentiekben nevesített határidők a döntés közlését is magukban foglalják.

Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha

• a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
• életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
• a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
• a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be

• az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
• az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama

A nyelvhasználat szabályai

• Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.
• más nyelv használata is lehetséges;
• előfordulhat, hogy külföldön jár el magyar hatóság: amennyiben a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárására kerül sor, az eljárás során más nyelv használata is lehetséges;
• a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét;
• a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. Emellett a nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
• A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg
• amennyiben a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél − a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.

Képviselet

A közigazgatási hatósági eljárásban a képviseletnek három formáját különböztetjük meg:

• a törvényes, . ügyféltől származó jogi aktus.
• a meghatalmazotti,
• általános, minden eljárási cselekményre, azaz a teljes eljárásra kiterjedő,
• vagy csak egyes eljárási cselekményekre irányuló.
• az ügygondnoki képviseletet: nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság gondoskodik

A tényállás tisztázása

legfontosabb szabályai az alábbiak:

• ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le;
• a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas;
• nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték;
• a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani;
• a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli;
• törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását
• nem szorulnak külön bizonyításra: ezek a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tények.

A hatóság döntései

• határozat
• végzést

A döntés fő szabály szerint tartalmazza:

• azonosító részében :azonosításához szükséges adatoik
• a rendelkező részben
• a hatóság döntését,
• a szakhatóság állásfoglalását,
• a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást és
• a felmerült eljárási költséget,
• indokolásban
• a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés indokára
• a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, ○ a bizonyítékokra,
• a szakhatósági állásfoglalás indokolására,
• a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint
• az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást
• záró, vagy hitelesítő rész

ha törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha

• ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
• a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
• a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.

Közlés

a határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal

a végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érint

• elektronikus úton;
• szóban;
• nem az Ákr.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő módon;
• kézbesítés útján;
• hatósági kézbesítő általi kézbesítés útján
• hirdetmény útján;
• kézbesítési ügygondnok igénybe vételével;
• közhírré tétel útján

A hatóság jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki

jogorvoslati szakasz

• a hatósági eljárás második szakasza a jogorvoslati szakasz
• Az Ákr. szerint a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye,
• míg a hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény kifejezetten megengedi,
• A jogorvoslati eljárás
• kérelemre,
• illetve hivatalból indulhat meg

A közigazgatási per

• a per megindítására jogosult
• ügyfél
• a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban

A fellebbezés

A fellebbezés jogosultjai tekintetében az Ákr. akként rendelkezik, hogy

• az ügyfél, vagy
• akire a döntés rendelkezést tartalmaz,
• az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha
• azt törvény kifejezetten megengedi
• fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet;
• fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni,

A másodfokú hatóság

• a döntést helybenhagyja,
• a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A végrehajtási eljárás