A BÍRÓSÁGOK

A rendes bíróságok előtt folyó eljárások általában kontradiktórius jellegűek, érdekellentéteken alapulnak – azaz az eljárás két ellenérdekű fél közötti jogvita.

Nem hierarchikus, nincs kapcsolat, nemm utasítható

1) a járásbíróságok;

2) a törvényszékek;

3) az ítélőtáblák;

4) a Kúria adják.

Az igazságszolgáltatás alapelvei

• A bírói függetlenség elve
• Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve
• A bíróság előtti egyenlőség
• A védelemhez való jog
• A társas bíráskodás, az ülnökök részvétele
• A tárgyalás nyilvánossága

A hivatásos bírákat az államfő nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki megfelel a törvény által előírt

szakmai és egyéb feltételeknek, illetve betöltötte a 30. életévét.

A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés

választja a képviselők kétharmadának szavazatával. A Kúria ellát bizonyos normakontroll hatáskört is, ugyanis az itt működő Önkormányzati tanács megsemmisítheti azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek jogszabályba ütköznek.

A hivatásos bírákat az államfő nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki megfelel a törvény által előírt szakmai és egyéb feltételeknek, illetve betöltötte a 30. életévét.

A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés

választja a képviselők kétharmadának szavazatával. A Kúria ellát bizonyos normakontroll hatáskört is, ugyanis az itt működő Önkormányzati tanács megsemmisítheti azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek jogszabályba ütköznek.

AZ ÜGYÉSZSÉG

önálló szerv,, nem része a végrahajtón hatalomnak

vádhatóság

Az ügyészség tevékenységi köre tehát kettős – egyrészt büntetőjogi tevékenységet folytat a klasszikus vádképviseleti jogkörben, másrészt közérdekvédelmi feladatok körében törvényességi felügyeleti jogkörben jár el.

Az ügyészség centralizált, hierarchikus felépítésű szervezetrendszer, élén a legfőbb ügyésszel, aki kinevezi az ügyészeket és irányítja a szervezetet. 

A legfőbb ügyészt az ügyészek közül az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg kilenc évre. Az ügyészi szervezet többszintű, élén a Legfőbb Ügyészséggel, ez alatt pedig a fellebbviteli főügyészségek, majd a főügyészségek, végül a járási ügyészségek helyezkednek el.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

15 tag, 12 évre

Alkotmánybíróság nem része a bíróságok szervezetrendszerének, ekként nem is sorolható az igazságszolgáltatási hatalmi ághoz tartozó közhatalmi szervek közé; független hatalommal rendelkező szervezetnek tekintjük, e körben tehát teljes mértékben megvalósul a szervezeti függetlenség

Alkotmánybíróság eljárásában nincsenek ellenérdekelt felek, a jogviták nagy többsége során a testület csupán a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és csak kivételesen rendeli el az indítványozók meghallgatását, szakértő kirendelését, de ezeken kívül egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható.

Alkotmánybíróság alapvető feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata.-negatív jogalkotás  

A legismertebb normakontroll-eljárás az Országgyűlés által elfogadott törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak. Ha az Országgyűlés ezt nem kezdeményezi, akkor az államfő jogosult a törvényt megküldeni az Alkotmánybíróságnak. Ezt hívjuk a köztársasági elnök alkotmányos vétójogának.

Előzetes normakontroll esetében szűkebb a kezdeményezők köre is az utólagos normakontrollhoz képest. Alaptörvény módosításának alaptörvény-ellenességének előzetes normakontrollját csak a köztársasági elnök kezdeményezheti. A Kormány pedig csak nemzetközi szerződésnél élhet ezzel a jogával.

 Utólagos normakontroll esetében tágabb az a jogforrási kör, amelyet meg lehet küldeni az Alkotmánybíróságnak. Ezek például az Alaptörvény, törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet stb. Tágabb a kezdeményezők köre is. Ezek a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa. 

Egyedi ügyben bírói kezdeményezésre vagy alkotmányjogi panasz alapján is indulhat eljárás az Alkotmánybíróság előtt – ezen egyedi esetekben az alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítésének célja annak alkalmazása folytán bekövetkezett jogsérelem kiküszöbölése

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az ország gyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.

Az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybírák nem választhatók újra   

AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA ÉS HELYETTESEI /ombudsman

OGY kinyújtott keze

szervezeti értelemben az Országgyűléstől elkülönülten működik, feladatkörében mégis a parlament ellenőrzése alá tartozik.  

Magyarország Alaptörvénye úgy rendelkezik, hogy

• míg az alapvető jogok biztosának általános alapjogvédelmi hatásköre van;

• addig helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét látják el.

Az alapvető jogok biztosa és helyettesei tehát alapjogvédelmi tevékenységük körében az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálását végzik,

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladata tehát:

1) elsődlegesen az állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben;

2) emellett az Országgyűlés szerveként kiszélesíti annak információs bázisát, jelzi a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalmi ág egyes szerveinek esetleges túlkapásait, jogsértéseit vagy a jogi érdekek veszélyeztetését. 

Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés választja meg kizárólag neki felelős megbízottként hatéves időtartamra,