gazdálkodás 

 A közgazdasági modellekben a gazdaság szereplőit szektorokba sorolják: 

• háztartások, 
• vállalkozások, 
• nonprofit szektor, 
• kormányzati szektor (államháztartás), 
• külföld.

ágazatok

• mezőgazdaság,
• ipar, 
• szolgáltatások (tercier szektor).  

bruttó hazai termék (GDP – Gross Domestic Product)

reálkibocsátásként értelmezve, egy adott ország területén adott időszakban létrehozott, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összessége 

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI – Gross National Income) 

a GDP-ből származtatott mutató. Nem más, mint a külföldről beáramló elsődleges jövedelmek és a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmek egyenlegével korrigált GDP. 

A gazdasági növekedést több tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak: 

• Munkatermelékenység: 
• Gazdasági aktivitás 
  
• Beruházások: 
  
• Emberi (humán) tőke:  
  
• Innováció:

gazdasági visszaesés

Ha két egymást követő félévben a gazdasági aktivitás a korábbi szint alatt marad, recesszió következik be. Ennél mélyebb és tartósabb visszaesés esetén válságról beszélhetünk. 

• a monetáris politika 
• fiskális politika 

Az adósság hitelviszonyon alapuló tartozások névértéken számítva

• . A bevételi többletet szufficitnek, 
• a kiadási többletet deficitnek vagy hiánynak nevezzük. 
• Az adott évben képződő hiányt nevezzük államháztartási hiánynak   
•  államadósságot  a hiány fedezetére felvett hitelek, kibocsátott kötvények adósságot képeznek a hitelezők, finanszírozók felé. 
• Az államháztartási hiány százalékos értéke az adott évi költségvetési hiány mértékét az ország jövedelméhez, GDP-jéhez képest mutatja

Stabil kormányzati pénzügyi pozíciónak minősül, ha ez az érték 3% vagy ez alatti

• Az államadósság százalékos értéke az államadósság mértékét mutatja az ország jövedelméhez, a GDP-hez képest,

• Stabil pénzügyi pozíciónak minősül, ha ez az érték 60% vagy ez alatti

A MONETÁRIS POLITIKA 

 monetáris politika célja a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése, a pénzügyi rendszer (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) működőképességének, stabilitásának biztosítása, az infláció mérséklése és a gazdasági növekedés elősegítése.

A monetáris politika legfőbb irányítója, a központi bank többféle eszközzel is befolyásolhatja a gazdaságban lévő pénzmennyiséget: 

• A jegybanki tartalékráta módosítása 
• A központi bank refinanszírozás keretében hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak
• A jegybanki alapkamat változtatásával ugyancsak befolyásolható a pénzkínálat
• Nyílt piaci műveletekkel, 

Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent

Az ársok, amely az árak egyszeri hirtelen megugrását és egy magasabb szinten történő stabilizálódását jelenti.  

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER 

A pénzügyi közvetítőrendszer elsődleges feladata, hogy a megtakarítók és a hitelfelvevők között kapcsolatot teremtsen.

egy évnél rövidebb idejű pénzcserék a pénzpiacon, az egy évnél hosszabb idejű pénzcserék a tőkepiacon zajlanak. 

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 

• hazánk központi bankja és 
• a Központi Bankok Európai Rendszerének, 
• valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja.

 Európai Központi Bank utasíthatja csak

Az MNB szervei 

• a monetáris tanács,  
• a Pénzügyi Stabilitási Tanács, 
• az igazgatóság és a felügyelőbizottság. 

Az MNB élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki hat évre. . Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagja,  

Az MNB alapvető feladatai: 

• Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. 

• Kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze. 

• Hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. 

• Biztosítja a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működését. A pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens (a külső jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő, óvatos, körültekintő) működésének elősegítését, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárását. 

• A pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. 

• Az MNB a Pénzügyi Békéltető Testület útján ellátja a fogyasztók és pénzügyi közvetítőrendszer egyes szervezetei között a vitás kérdések bírósági úton kívüli rendezését. 

• Számlavezetési tevékenységet végez.

 Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások 

pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. 

A pénzügyi szolgáltatások 

 • betétek gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása; 

• hitel és pénzkölcsön nyújtása; 

• pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 

• kezesség és bankgarancia vállalása, egyéb bankári kötelezettség vállalása; 

• valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; 

• pénzügyi szolgáltatás közvetítése. 

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak 

: • pénzváltási tevékenység; 

• fizetési rendszer működtetése 

felsorolt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők

Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább 

• betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint 

• hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki.  

A bank az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést, a hitel és pénzkölcsön nyújtását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokat üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.

A szakosított hitelintézet (például jelzálog-hitelintézetek, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére azzal, hogy nem kaphat engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére.  

A szövetkezeti hitelintézet (takarék- vagy hitelszövetkezetek) a hitelreferencia-szolgáltatás kivételével valamennyi pénzügyi szolgáltatást végezhet, emellett kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként pénzváltási tevékenységet, valamint bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet is folytathat. A szövetkezeti hitelintézet tevékenységeit csak saját tagjai (tulajdonosai) körében végezhet

 kockázat

• a hitelkockázat 
• a likviditási kockázat 
• működési kockázat  

likviditásának, vagyis rövid távú fizetőképességük, valamint szolvenciájuk, azaz hosszú távú fizetőképességük megőrzését.  

Ilyen korlátozó előírások többek között a következők: 

• Az alapításhoz szükséges tőke (jegyzett tőke) minimuma bank esetében 4 milliárd forint, szakosított hitelintézetnél a külön törvényi szabályozás szerint meghatározott jegyzett tőke, szövetkezeti hitelintézet esetében 300 millió forint. A hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá (saját tőke védelme). 

• Előírja a törvény, hogy a hitelintézeteknek a velük szemben fennálló követelések kielégítésének fedezeteként mekkora tőkét kell folyamatosan biztosítaniuk. Ezt a tőkét szavatoló tőkének nevezzük. A jogszabályi előírások a kockázatos kihelyezésekhez mérten tőkemegfelelési követelményeket is előírnak.

 • A törvény korlátozza, hogy egy ügyfélnek vagy az egy érdekkörbe tartozó ügyfeleknek tőkéjük mekkora részét adhatják kölcsön a hitelintézetek (kockázatvállalási korlát).

A pénzügyi vállalkozások (például a lízingcégek) olyan pénzügyi intézmények, amelyek egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végeznek, azonban nem folytathatnak betétgyűjtést, nem nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, és nem végezhetnek pénzváltási tevékenységet 

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)  

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt, betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig kártalanítást fizet.  

Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetési szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását hivatott biztosítani 

AZ ÁLLAM SZEREPE, FUNKCIÓI A NEMZETGAZDASÁGBAN 

Az állam az alábbi öt funkciót tölti be a gazdaságban: 

• önfenntartás: az állam gondoskodik saját működésének feltételeiről; 

• jogi keretek kialakítása: a gazdasági élet rendjének, játékszabályainak meghatározása; 

• allokáció: a piaci alapon nem biztosítható feladatokhoz (honvédelem, közbiztonság, közrend fenntartása, közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás, közegészségügy stb.) szükséges források előteremtése; 

• redisztribúció: az elsődleges jövedelemelosztás igazságtalanságának mérséklése a jövedelmek újraelosztásával; 

• stabilizáció: a gazdasági ingadozások, ciklusok, válságok hatásainak csillapítása (például a közmegrendelések vagy a munkanélküliek pénzbeli ellátása révén a piaci kereslet nem zuhan együtt a bérekkel, így a visszaesés mérsékeltebb lehet). 

A közfeladatok az államháztartás alapegységeiben jelennek meg, amelyeket alrendszereknek nevezünk.

Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodás alapja a költségvetés. A költségvetés naptári évre szóló pénzügyi terv,  

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik: 

• az állam; 

• a központi költségvetési szerv; 

• a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és 

• a törvény által központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. 

 állam magánjogi jogalanyként, más személyekkel, szervezetekkel kerül szerződéses kapcsolatba, amelyben a felek mellérendeltségi viszonyban állnak egymással

állam, mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok alanya szerepel a jogviszonyban, mert ilyenkor a közhatalma birtokában adókat, illetékeket, díjakat stb. állapít meg és szed be, tehát fizetési és egyéb kötelezettségeket állapít meg. 

Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre 

• csak törvénnyel lehet létrehozni,  
• a működéshez szükséges államháztartáson kívüli források megléte Nemzeti Kulturális Alap

 Az államháztartás társadalombiztosítási rendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják

Elkülönített állami pénzalapot az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. 

• Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter 

• Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) 

• Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség 

• Jelenleg működő alapok pl: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. 

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 

• • Közös kockázatvállaláson alapuló 
• • kötelező 
• • biztosítási rendszer.

 • Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap 

• • Járulékos jogviszony, amely az alapjogviszony létrejöttével automatikusan jön létre. 

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik: 

• a helyi önkormányzat; 

• a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat; 

• a társulás; 

• a térségi fejlesztési tanács, és 

• a fentiek által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.  

KÖZBEVÉTEL

Az államháztartás bevételei: 

• Magánjogi jogviszonyból 

• • Magánjogi jogalanyként → felek egyenrangúak 
• • Tulajdonhoz kapcsolódó (állami, önkormányzati): - Értékesítés - Bérbeadás - 
• Használat 

• Közjogi jogviszonyból

• Fizetési kötelezettség: adó, járulék, illeték, hozzájárulás • 
• Fizetési kötelezettség csak törvényben/önkormányzati rendeletben (törvényi felhatalmazás) • 
• Díjak, bírságok, pótlékok: eltérő szabályok 

fizetési kötelezettség csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben írható elő. Fizetési kötelezettség alatt elsősorban az adókat, járulékot, illetéket, hozzájárulást értjük. 

A közhatalmi bevételeknek három fajtája van: az adójellegű, a díjjellegű és a szankció jellegű bevételek.

A közkiadások 

Az államháztartási kiadások alapvetően négy funkció (funkciócsoport) valamelyikének ellátásához kapcsolódnak. Ezek a következők: 

• állami működési funkció – igazgatás, jogalkotás, igazságszolgáltatás, rendészet, honvédelem stb.; 

• jóléti funkció – oktatás, szociális rendszer, egészségügyi rendszer, nyugdíjrendszer stb.; 

• • gazdasági funkció – beruházások, energiaellátás, településfejlesztés, autópálya-építés; 

• az államadóssághoz kapcsolódó kifizetések. 

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

 A központi alrendszer bevételei

• adójellegű bevételek
• központi költségvetési szervek saját bevételei,
• magánjogi bevételek
• európai uniós tagsággal kapcsolatos bevételek

A központi alrendszer kiadásai

• költségvetési szervek kiadásai – működési kiadások, közigazgatási, közszolgáltatási kiadások; 

• szakmai célú kiadások – fejezeti kezelésű előirányzatok (egy költségvetési fejezet saját kezelésű, központi költségvetési szervekhez nem rendelt előirányzatai); 

• transzferek – az önkormányzati alrendszernek nyújtott támogatások; 

• támogatások – akár államháztartáson belülre, akár azon kívülre; 

• adósságszolgálat – államadóssághoz kapcsolódó kiadások; 

• az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek; 

• egyéb kiadások. 

A központi költségvetés 

a magyar állam bevételeit és kiadásait magában foglaló pénzügyi terv.

A költségvetési törvényjavaslat előkészítése és a költségvetés elfogadása a költségvetési évet megelőző egy vagy két évben, a költségvetés végrehajtása a költségvetési évben, míg a végrehajtás ellenőrzése pedig a költségvetési évet követő évben történik. 

1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. 

2) Az államháztartásért felelős miniszter június 30-ig kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit.  

3) A fejezetet irányító szervek (például a minisztériumok) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a részükre megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezik a fejezet bevételeit és kiadásait. A tervezetet egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást adnak a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról. 

4) Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet a megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt. A Kormány a döntését követően az Országgyűlés elé terjeszti a következő év törvényjavaslatát. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a stabilitási törvény szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. 

5) Végezetül pedig az Országgyűlés – legkésőbb december 31-éig – elfogadja a következő költségvetési évre vonatkozó törvényt.

Az Országgyűlés a költségvetési törvényben felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a költségvetési törvényben foglaltakat végrehajtsa.

A kiadási előirányzatokat a Kormány jogosult teljesíteni, míg a bevételi előirányzatok teljesítésére köteles.  

A költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése a költségvetési évet követő évben történik, mégpedig a zárszámadási törvény keretei között.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS   

Bevételek:

• saját bevételek; helyi adók.

• központi költségvetési támogatás; 

• átengedett megosztott bevételek (például a közlekedési szabályszegés miatt kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni szja 100%-a); 

• más gazdálkodóktól átvett bevételek; 

• egyéb bevételek.

A helyi adók között beszélhetünk: 

• vagyoni típusú adókról (építményadó, telekadó); 
• kommunális jellegű adókról (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó), valamint 
• a helyi iparűzési adóról
• települési adó 

A helyi önkormányzatok kiadása 

• költségvetési bevételeiket 
• a közfeladataik ellátására, 
• a költségvetési szerveik működtetésére, 
• a vagyonnal kapcsolatos kiadásaikra, 
• fejlesztési céljaik megvalósítására, 
• az esetleges adósságaik teljesítésére használják fel.

A helyi önkormányzati költségvetés elkészítése

1) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el. 

2) A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselőtestületnek. 

3) A költségvetésről a képviselő-testület rendeletet alkot. 

4) A költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek beszedése, kiadások teljesítése a képviselőtestület által alapított költségvetési szervek feladata. 

5) A költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé olyan időpontban, hogy az legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-ig hatályba léphessen.

NEMZETI VAGYON 

Az állami vagyon a rendeltetésétől függően

• kincstári vagyon, 

• A kincstári vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes 

• üzleti vagyon, 

• forgalomképes. 

• illetve kivezetésre szánt állami vagyon.  

Kizárólagos állami vagy önkormányzati vagyon 

• Pénzügyi eszközök 
• Magyarország területe, légtere 
• Üvegházhatású gázok kibocsátási egysége 
• Állami vagy önkormányzati közgyűjtemény fokozottabb védelem 
• Nemzeti adatvagyon 

Állam kizárólagos tulajdona: 

• • a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, 
• • Országház, 
• • a föld méhének kincsei, barlang, felszín alatti vizek, 
• • folyóvíz és természetes tavak, meder, sziget, 
• • csatorna, vízi közművek, az országos közutak. 

állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai

a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a felelős, aki a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) közreműködésével látja el.  

Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen.

Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

Nemzeti Földalap 

A helyi önkormányzat vagyona 

törzsvagyon 

 üzleti vagyon -forgalomképes

a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.  Egy része forgalomképtelen. 

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet 

• • a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (ilyenek például a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzatok tulajdonában álló terek, parkok); 
• • vagy törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.  

a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon

• • a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű; 
• • a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész; 
• • a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. 

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 

A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített közfeladat ellátására létrehozott, nyilvántartásba vett jogi személy 

Költségvetési szervet jogszabállyal vagy alapító okirattal lehet létrehozni

A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre és az onnan való törléssel szűnik meg. 

Költségvetési szerv alapító okirata 

• • Név, székhely, létrehozó jogszabály; 
• • közfeladata és szakmai alaptevékenysége; 
• • illetékesség, működési köre; 
• • irányító szervének neve, székhelye; 
• • vezetőinek kinevezési rendje; 
• • foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó szabályozás; 
• • (jogelőd megnevezése, vállalkozási tevékenysége aránya, megszűnésének időpontja) 

A költségvetési szervtípusok 

• központi költségvetési szerv,  
• helyi önkormányzati költségvetési szerv
  
• nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
• köztestületi költségvetési szerv.

 A gazdasági vezetőnek megfelelő képesítési előírásoknak kell megfelelnie.

a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, akkor önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik. 

A kötelezettségvállalás folyamata 

vertikális munkaszakaszokon keresztül valósul meg   

• a kötelezettségvállalás, 
• a pénzügyi ellenjegyzés, 
• a teljesítés igazolása, 
• az érvényesítés és 
• az utalványozás.

A kötelezettségvállalás a kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Ilyen kötelezettség lehet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, szerződés megkötése, támogatás biztosítása, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló jognyilatkozat. Kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa erre írásban felhatalmazott alkalmazott jogosult. Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalás – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – kizárólag írásos formában, pénzügyi ellenjegyzés után történhet. 

Ellenjegyzésre főszabály szerint a gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt – a szerv állományába tartozó – személy jogosult. Az önkormányzat nevében történt kötelezettségvállalás esetében az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult a pénzügyi ellenjegyzésre. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján igazolni, ellenőrizni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, és ha a kötelezettségvállaláshoz ellenszolgáltatás kapcsolódik, annak teljesítését. 

A teljesítés igazolására jogosult személyeket a kötelezettségvállaló jelöli ki. Kifizetések esetében az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és a teljes megelőző folyamatban a gazdálkodási szabályok (jogszabályi előírások, belső szabályzatok) betartását. Amennyiben az érvényesítő rendellenességet talál, köteles jelezni az utalványozónak. 

Az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kiválasztására a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személyekre vonatkozó szabályok irányadóak. A folyamat utolsó eleme az utalványozás. Az utalványozás nem más, mint a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelése. Utalványozni csak érvényesített okmány alapján és csak írásban szabad.

 Az utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, önkormányzatok esetében a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult. Az utalványozásra jogosult személyekre, illetve ezek kijelölésére a kötelezettségvállalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 

Az államháztartási kontrollrendszer 

 • külső ellenőrzésre;Állami Számvevőszék

• kormányzati szintű ellenőrzésre;

• Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 
• Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 
• Magyar Államkincstár

• az államháztartási belső kontrollra és belső ellenőrzésre. 

• Belső kontrollrendszer • kontrollkörnyezet • integrált kockázatkezelési rendszer • kontrolltevékenységek • információs és kommunikációs rendszer • nyomon követési (monitoring) rendszer 
• Függetlenített belső ellenőrzés