info biztonság

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelet..: GDPR)

 az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)

Személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ. 

nem tekinthetők személyes adatnak a holtakra vonatkozó adatok, és nincsenek személyes adataik a jogi személyeknek sem 

különleges adat az ember személyiségének belsőbb, érzékenyebb területeit érinti, és nyilvánosságra kerülése a magánszféra komoly sérelmét okozhatja, A különleges adatokat az érintett kifejezett hozzájárulásával lehet kezelni

adatkezelésnek tekintendő a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is

Adatvédelmi incidensnek nevezzük az adatbiztonság olyan sérülését, amely a kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. 

Adatkezelőnek minősül az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.  

Az adatkezelés során érvényesítendő alapvető elvek a következők: 

A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság alapelve szerint a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. 

A célhoz kötöttség elve azt jelenti, hogy személyes adatot csak pontosan meghatározott és jogszerű célból szabad kezelni. Tilos az előre meg nem határozott jövőbeni felhasználásra történő, "készletező" adatgyűjtés. 

adattakarékosság elve, amelynek értelmében mennyiségileg, időben és adatfajta tekintetében is a cél elérésének függvényében kell redukálni a kezelt személyes adatok körét. 

Meghatározó kritérium a pontosság elve, amely szerint a kezelt adatoknak pontosnak, teljesnek és naprakésznek kell lenniük. 

Az adatkezelőnek, illetőleg az adatfeldolgozónak továbbá megfelelő szervezési és technikai intézkedésekkel gondoskodnia kell az adatok biztonságáról is, megakadályozva az adatvesztést és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést. 

AZ ÉRINTETT JOGAI

• Tájékoztatáshoz való jog. 
• Hozzáféréshez való jog. 
• Helyesbítéshez való jog, 
• A törléshez való jog 
• adatkezelés korlátozásához való jog 
• tiltakozhat
• A jogorvoslathoz való jog

Közérdekű adatnak nevezzük a közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információt vagy ismeretet, függetlenül kezelésének módjától

közérdekből nyilvános adatnak nevezzük a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. 

AZ ADATOK MEGISMERÉSE 

• Elektronikus közzététel 
• Adatigénylés 
•  Közadat újrahasznosítása 

A természetes személyekről a legátfogóbb, országos nyilvántartásokat a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága vezeti.

A természetes személyekről a legátfogóbb, országos nyilvántartásokat a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága vezeti. 

a minősítés intézménye, 

• "Szigorúan titkos!", • legfeljebb harminc évre
• "Titkos!", • legfeljebb harminc évre
• "Bizalmas!", valamint •  legfeljebb húsz évre
• "Korlátozott terjesztésű!" legfeljebb tíz évre

5 évenként felülvizsgálni .A felülvizsgálat eredményeként a minősítő a minősített adat 

a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak; 

b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt; 

c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.  

minősítő személye valamilyen okból nem állapítható meg, akkor ilyen esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet gondoskodik a felülvizsgálatról. 

A SZEMÉLYI BIZTONSÁGI FELTÉTELEK

a) személyi biztonsági tanúsítvánnyal (és a kiadásához szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzéssel) és

 b) titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó és a felhasználói férhessen hozzá.  

A fizikai biztonság 

a) külső elemei a védendő terület határait biztosítják; 

b) közbenső elemei észlelik az illetéktelen behatolást, és riasztják a reagáló erőt; 

c) belső elemei a reagáló erő megérkezéséig késleltetik az illetéktelen behatolót a minősített adatokhoz történő hozzáférésben. 

"Bizalmas!" és az annál magasabb minősítési szintű adatok feldolgozása és tárolása esetén 

• a mechanikai védelem

• az elektronikai védelem  

négy elkövetési magatartása van, nevezetesen a minősített adat: 

a) jogosulatlan megszerzése, 

b) jogosulatlan felhasználása, 

c) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tétele, 

d) jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tétele (például a kizárólag egy példányban készült minősített adat elvesztése).