JOG

belső jogforrás

• a jogalkotó szerv

külső jogforrás

• jog megjelenési formáját

Országgyűlés                                                   sarkalatos törvény, törvény

Kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke         rendelet

miniszterelnök, miniszter                                 rendelet

önálló szabályozó szerv elnöke                       rendelet

helyi önkormányzat képviselő-testülete          rendelet

AZ ALAPTÖRVÉNY

Alapvető szabályozási tárgykörei:

• az állam társadalmi (politikai és gazdasági) berendezkedése;

• a közhatalmi berendezkedés;

• az állam és állampolgár jogi kapcsolatai, valamint

• az alapvető jogok.

Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslatot:

• a köztársasági elnök;

• a Kormány;

• országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő

A törvény

A törvényhozás joga Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, az Országgyűlést illeti meg. 

Törvény megalkotását:

• a köztársasági elnök;

• a Kormány;

• országgyűlési bizottság, vagy

• országgyűlési képviselő kezdeményezheti.

az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály tartalmazza.

Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek

. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Az Országgyűlés elnöke a ház felhatalmazásával az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Ebben az esetben viszont a házelnök a törvényt csak akkor írhatja alá és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha az Országgyűlés nem küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak, akkor ezt a köztársasági elnök teheti meg, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ezt nevezzük alkotmányossági vétónak

A politikai vétó jogával is. Abban az esetben, ha nem élt alkotmányossági vétóval, és a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek.

A rendeletek

Autonóm rendelet: más néven primer vagy eredeti rendelet – olyan tárgyköröket szabályozó rendelet, amely esetében nem létezett korábban magasabb szintű szabályozás, és amelyet a jogalkotó szerv eredeti jogalkotói hatáskörében alkot meg. Az autonóm rendeletek megalkotásának jogosítványa ma Magyarországon a Kormányt mint testületet és a helyi önkormányzatokat illeti meg, a többi rendeletalkotásra jogosult tehát kizárólag törvényi felhatalmazás alapján, a felhatalmazás körében és saját feladat- és hatáskörében jogosult rendeletet kiadni.

Végrehajtási rendelet (vagy szekunder, illetve származékos rendelet): Törvényi felhatalmazáson alapuló, törvény végrehajtására megalkotott rendelet, amelynek megalkotására 

a Kormány, 

a Kormány tagjai, 

a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 

önálló szabályozó szerv vezetője és

 a helyi önkormányzatok jogosultak.

A Kormány tagjai – azaz a miniszterelnök és a miniszterek – feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki, amelyek törvénnyel vagy a Kormány rendeletével nem lehetnek ellentétesek, és amelyeket a Magyar Közlönyben kell kihirdetni ,csak végrehajtási rendelet lehet

A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeleteket bocsáthat ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes, és amelyet a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete

Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre, amelyek vezetői törvényben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben rendeletet adhatnak ki. 

Ezek a rendeletek nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével.

A hatályos szabályozás alapján a

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,
• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke,
• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke,
• Országos Atomenergia Hivatal elnöke

alkothatnak feladatkörükben ilyen típusú végrehajtási rendeletet, amelyeket a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

A helyi önkormányzat rendelete

A helyi önkormányzati rendeletet a képviselőtestület fogadja el, a polgármester és a jegyző írja alá.

JOGALKOTÁS MINŐSÍTETT HELYZETEKBEN

különleges jogrend kerül bevezetésre, amelyek során az egyébként rendeletalkotásra felhatalmazott szervek mellett vagy azok helyett más közhatalmi szervek is felhatalmazást kapnak a jogalkotásra

terrorveszély

rendkívüli állapot

szükségállapot

megelőző védelmi helyzet

A KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

a normatív határozatot és a normatív utasítást.

Normatív határozatban szabályozhatja:-testületi szervek alkotják

• az Országgyűlés; 

• a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv;

• az Alkotmánybíróság;

• a Költségvetési Tanács;

• szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját;

• a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését

. Normatív utasításban szabályozhatja: egy személy adja ki

• a köztársasági elnök; 

• a miniszterelnök;

• központi államigazgatási szerv vezetője, (amely egyszemélyi vezetés alatt álló);

• az Országos Bírósági Hivatal elnöke; 

• a legfőbb ügyész;

• az alapvető jogok biztosa; 

• a Magyar Nemzeti Bank elnöke;

• az Állami Számvevőszék elnöke; 

• a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, valamint

• a polgármester, a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

Normatív utasítást adhat ki az alábbiak hivatali szervezetének a vezetője:

• az Országgyűlés;

• a köztársasági elnök;

• az Alkotmánybíróság;

• az alapvető jogok biztosa;

• az önálló szabályozó szerv, valamint

• a minisztérium, ami a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

A jogszabályok akkor tekinthetők érvényesnek

1) azt az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta meg;

2) a jogszabály illeszkedik a jogforrási hierarchiába;

3) a jogalkotási eljárás során betartották az adott jogszabály megalkotására irányadó eljárási szabályokat, és

4) a jogszabályt megfelelően kihirdették.

A hatályosság azt jelenti, hogy az adott jogszabály alkalmazható, végrehajtható

Tárgyi hatály: A tárgyi hatály arra a kérdésre ad választ, hogy milyen ügyben kell alkalmazni

Területi hatály: Hol alkalmazható a jogszabály

Személyi hatály: Kire alkalmazható a jogszabály

Időbeli hatály: Mikor kell alkalmazni a jogszabályt

• azonnali hatály
• visszaható hatály
• jövőbeli hatály

Hatályvesztés: 

1. Jogszabály hatályon kívül helyezi, 

2. Határidő lejár 

3. AB, bíróság megsemmisíti. 

A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya

hazánk elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.Ide írhatsz...