közigazgatás

A közigazgatás szervezetrendszerét alapvetően két részre oszthatjuk:

• központi és

• helyi-területi igazgatásra.

Központi kormányzati igazgatási szervek KIT Kormányzati Igazgatási Törény

• Kormány,
• minisztériumok,
• kormányzati főhivatalok
• központi hivatalok

Különleges jogállású szervek KTTV Közszolgálati tisztviselő tv

• önálló szabályozó szervek,

• autonóm államigazgatási szervek

Rendvédelmi szervek KÜT

• rendvédelmi szervek

• Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

Kormány

Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a közigazgatás valamenynyi ágával foglalkozik.

üléseire általában hetenként egyszer

szavazati joggal vesznek részt a Kormány tagjai,

tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek

Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni,

kabineteket hozhat létre

• kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult
• kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek

kormánybizottságok

Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására

tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek

ügydöntő jogkörrel nem rendelkezik.

A minisztériumok

miniszter munkaszerve

a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.

A miniszter 

• vezeti a minisztériumot; 
• e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, 
• valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.  

Miniszterelnöki Kabinetiroda.

minisztériumok közül a miniszterelnök munkaszervezeteként működik

Miniszterelnöki Kormányiroda

nem önálló közigazgatási szerv, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda része.

minisztériumban a politikai miniszter, az államtitkár

és a szakmai vezetők a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a minisztérium tisztviselői állománya.

A miniszter

A miniszter

• vezeti a minisztériumot;
• e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét,
• valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

A minisztériumot politikai felsővezető, a miniszter vezeti, aki tagja a Kormánynak.

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

A kinevezés feltételei:

• a büntetlen előélet és

• az országgyűlési képviselők választásán választható legyen

A miniszter jogosult részt venni és felszólalni a parlamentben, de az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre is kötelezheti őt

A miniszteri kabinet a miniszter bizalmas titkársága, amely működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg. Legfontosabb feladatai a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, a miniszter nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint a miniszter felkészítése a Kormány és a parlament üléseire.ű

Miniszteri biztos 

• eshetőlegesen működik a minisztériumban. 
• A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, legfeljebb hat hónapra.

A miniszter megbízatása megszűnik:

• a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;

• lemondásával;

• felmentésével;

• halálával.

ügyvezető miniszterként

Kormány megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig

rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Az államtitkár

politikai felsővezető

miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A kinevezés feltételei:

• a büntetlen előélet és

• az országgyűlési képviselők választásán választható legyen

államtitkárok egy része valamilyen ágazatért felelős,

van olyan államtitkár, aki a miniszterhelyettesi pozíciót tölti be.

parlamenti államtitkár legfontosabb feladata a miniszter politikai jellegű helyettesítése az Országgyűlés és a Kormány ülésein. A minisztert rendelet kiadásában azonban nem lehet helyettesíteni.

A közigazgatási államtitkár

szakmai felsővezető.

vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.

gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó tisztviselők felett

közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Feltétel

• büntetlen előéletű,
• az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető,
• aki jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel
• vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő,
• vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel
• vagy gazdaságtudományok képzési területen alapvagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel,
• vagy felsőfokú végzettséggel és a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

miniszterelnöknek a miniszter kezdeményezése alapján tett javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki.

A közigazgatási államtitkár megbízatása nem szűnik meg a kormány megbízatásának megszűnésével.

A helyettes államtitkár

A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki,

Feltétel

• büntetlen előéletű,
• az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető,
• aki jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel
• vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő,
• vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel
• vagy gazdaságtudományok képzési területen alapvagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel,
• vagy felsőfokú végzettséggel és a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

A helyettes államtitkárok nem kizárólagosan a közigazgatási államtitkár, hanem az államtitkár irányítása alá is tartozhatnak

Miniszterelnöki Kormányiroda.

A közigazgatási személyzetpolitika kiemelt szereplője a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv

A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként, a Miniszterelnöki Kabinetiroda részeként működő szerv, amelynek élén közigazgatási államtitkár áll,

Az autonóm államigazgatási szervek

• nem tartoznak a kormány irányítása alá,
• törvény által létrehozott
• egyszemélyi vezetés alatt álló szervek.
• vezetői nem alkothatnak jogszabályt, de kiadhatnak közjogi szervezetszabályozó eszközt.

Közbeszerzési Hatóság;

Integritás Hatóság;

Gazdasági Versenyhivatal;

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság;

Nemzeti Választási Iroda;

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság;

Szuverenitásvédelmi Hivatal.

A kormányzati főhivatalok

• Országgyűlés, vagyis szintén törvény által létrehozott,
• Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.
• felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el
• főhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

A Kit. a következő kormányzati főhivatalokat sorolja fel:

• Központi Statisztikai Hivatal;

• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A központi hivatalok

• kormány hozza létre kormányrendelet által
• főszabályként miniszter irányítása alatt működik.
• Törvénnyel központi hivatal csak akkor hozható létre, ha a központi hivatal rendvédelmi feladatokat lát el. Ez utóbbira példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

• Magyar Államkincstár;

• Országos Kórházi Főigazgatóság;

• Oktatási Hivatal;

• Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Rendvédelmi szervek

• társadalmi béke megőrzésére,
• az állam külső és belső védelmének biztosítására,
• a társadalomellenes cselekvések megelőzésére, üldözésére irányul.
• tagjaik egyenruha-viselésre kötelezettek fegyverviselésre jogosultak

Az önálló szabályozó szervek

• Országgyűlés sarkalatos törvényben,
• a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre.
• évente beszámolással Országgyűlés felé
• rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

Önálló szabályozó szervek a következők:

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;

• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;

• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;

• Országos Atomenergia Hivata

A dekoncentrált szervek

helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól,

Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek. Ilyenek például a

Magyar Államkincstár

vagy a NAV területi igazgatóságai.

jellemzői a következők:

• különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok);

• valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten működő szervei;

• hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatal

• 2011. január 1-jétől
• a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal
• A kormányhivatal főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekre,
• valamint járási (a fővárosban fővárosi kerületi) hivatalokra tagozódik. A járási hivatal vezetője a járási hivatalvezető.
• A kormányhivatal élén politikai vezető, a főispán áll.
• A járási hivatal vezetője a járási hivatalvezető, aki szakmai vezető.
• fővárosi és vármegyei kormányhivatal hivatali szervezetét szakmai felsővezető, a főigazgató vezeti.
• főispánt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.
• A főigazgatót munkájában általános helyettesként szakmai vezető az igazgató segíti.
• fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
• k kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja
• önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.

Feladat:

• koordinációs,
• ellenőrzési,
• informatikai tevékenységet,
• valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló
• a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról
• közigazgatás korszerűsítésével,
• az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében.

kormányablak

kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatot működtetnek,

járási (kerületi) hivatalokban működnek.

A járási, kerületi hivatalok

• 2013. január 1
• székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét Kormányrendelet határozza meg.
• járási hivatalok a vármegyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek
• A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a főispán szakmai irányítása mellett
• főispán javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezi ki és menti fel
• az nevezhető ki,

• aki büntetlen előéletű,

• az országgyűlési képviselők választásán választható,

• felsőfokú végzettséggel

• s legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik,

• vagy vezetői beosztásban három év gyakorlattal rendelkezik.

• hivatalvezető-helyettes

• határozatlan időre kinevezett állami tisztviselő.

• A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a főispán nevezi ki és menti fel.

• A hivatalvezető-helyettesi kinevezés feltétele a törvényben meghatározott felsőfokú végzettség, valamint legalább egy év vezetői gyakorlat.

A járási hivatal feladat- és hatásköre

• A járási hivatal a főispán irányítása mellett közreműködik
• a kormányhivatal koordinációs,
• ellenőrzési,
• informatikai,
• valamint képzést, továbbképzést szervező,
• összehangoló feladatainak ellátásában.

A járási hivatal vezetője

• vezeti a járási hivatalt,

• gyakorolja a járási hivatal feladat- és hatásköreit,

• gondoskodik – a főispán által meghatározott keretek és feltételek között – a járási hivatal szakmai feladatellátásáról,

• a a fővárosi és megyei kormányhivatal fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a főispán által meghatározott belső szabályzatok elkészítéséről,

• ellátja a járási hivatal üzemeltetésével összefüggő feladatokat.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

• A helyi önkormányzatok decentralizált szervek,
• amelyek a központi hatalomtól függetlenek,
• törvény által védett jogokkal rendelkeznek,
• a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek.
• A helyi önkormányzatok függetlenek,
• autonómok,
• egymáshoz képest is mellérendeltségi viszonyban vannak.

Az önkormányzati jogokat az Alaptörvény sorolja fel:

• rendeletet alkot;

• határozatot hoz;

• önállóan igazgat;

• meghatározza szervezeti és működési rendjét;

• gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

• meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

• vagyonával és bevételeivel – kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül – vállalkozást folytathat;

• dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

• önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

• a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

• szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; 

• törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

kötelező feladat

• A törvény előírhat az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatok
• feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles

Kötelező feladatok lehetnek például:

• településfejlesztés, településrendezés;

• köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás;

• egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

• óvodai ellátás;

• ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés;

• helyi közösségi közlekedés biztosítása

önként vállalt

• amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe
• nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
• továbbá finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

átvállalt állami feladat

• állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.
• A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladat

• törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.
• területe szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

Államigazgatási feladat- és hatáskörök

• kormányrendelet a polgármester, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal ügyintézője számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg.
• ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja,
• másfelől ebben az esetben a polgármestert, a jegyzőt vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjét a képviselő-testület nem utasíthatja, és döntésüket nem bírálhatja felül

• anyakönyvi ügyek,

• az ipar- és kereskedelmi igazgatási,

• a birtokvédelmi feladatok,

• hagyatéki eljárás.

. A képviselő-testület

• évente legalább hat ülést tart.
• ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
• elnöke a polgármester,aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
• A képviselő-testület ülése nyilvános, de vannak olyan esetek, amikor zárt ülést tart (például vezetői megbízás adása, összeférhetetlenségi ügy tárgyalása, fegyelmi eljárás megindítása).
• határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
• A javaslat elfogadásához a jelen levő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
• Vannak olyan esetek is, amikor minősített többség kell a döntéshez. Az önkormányzatnál a minősített többség az összes megválasztott képviselő több mint felének szavazatát jelenti. Ilyen például az önkormányzati rendelet elfogadása
• rendeletet alkot, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes
• képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon ki kell hirdetni
• kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a kormányhivatalnak
• A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség szempontjából települési képviselőnek kell tekinteni.
  

Bizottságok

• A bizottság meghatározott feladatra létrehozott testület, amely tagjainak több mint a fele önkormányzati képviselő.
• előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
• A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és felülvizsgálhatja a bizottság döntését, illetve önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
• A képviselő-testület saját maga határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.
• A száz vagy a száznál kevesebb lakosú településen nem jön létre bizottság, hiszen a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el az ilyen kis községekben. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladatokat egy bizottság is elláthatja. Vannak kötelezően felállítandó bizottságok is. Ilyen például a pénzügyi bizottság, amelyet a kétezernél több lakosú településen kell létrehozni.

Részönkormányzat

• A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más választópolgárokból.
• A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő.
• településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.

A polgármester és az alpolgármester

• polgármester tagja a képviselő-testületnek,
• a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
• A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg.
• felette a munkáltatói jogokat a testület gyakorolja
• polgármesteri tisztség, ahogyan említettük, összeférhetetlen bizonyos megbízatásokkal, tisztségekkel (például nem lehet miniszter, bíró, jegyző, központi államigazgatási szerv tisztviselője, országgyűlési képviselő).
• tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

A polgármester legfontosabb hatásköre, hogy

• irányítja a polgármesteri hivatalt;

• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

• gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.

Alpolgármester

• a képviselő-testület a polgármester javaslatára,
• titkos szavazással választja;
• több alpolgármestert is választhat.
• A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
• Azon alpolgármester, akit nem a testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, de annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A jegyző

• pályázat alapján
• határozatlan időre
• a törvényesség őre,
• vezeti a képviselő-testület hivatalát (polgármesteri hivatalt),
• ő az államigazgatási feladatok első számú címzettje.

feladatai a következők:

• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

• gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében (a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben — a polgármester egyetértése szükséges);

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

• tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

.A polgármester kinevezi a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A polgármesteri hivatal – közös önkormányzati hivatal

• hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
• közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt.