KÖZIGAZGATÁSI JOGALKALMAZÁS

A jogalkalmazás

olyan állami tevékenység, amelyet állami szervek vagy valamilyen jogszabályi felhatalmazás alapján más, nem állami szervek végezhetnek

• állami tevékenység ●
• állami szervek vagy valamilyen jogszabályi felhatalmazás alapján más, nem állami szervek ●
• közhatalom birtokában ●
• egyedi ügyekben ●
• jogszabályi felhatalmazás alapján ●
• meghatározott jogi keretek között ●
• döntés

• közfeladat megvalósítását szolgálják,
• jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység körébe tartoznak.
• a jogalkalmazás eredményeként kibocsátott közigazgatási aktus a jövőre nézve hoz létre jogokat, illetve állapít meg kötelezettségeket;

bírói közigazgatási

• Igazságszolgáltatói hatalmi ág
• jogvédelem (ellenérdekű felek jogvitájának feloldása jogi eszközökkel)
• múltbeli tényállás
• kérelemre
• peres eljárási törvények (Pp, Kp)
• sajátos eljárási alapelvek
• tárgyalás
• ellenőrzi a közigazgatási eljárást

közigazgatási

• végrehajtói hatalmi ág
• jogszabályok betartatása
• jogok, kötelezettségek a jövőre
• kérelemre, hivatalból
• peren kívüli
• sajátos eljárási alapelvek
• a bírói döntés kötelező a közigazgatásra
  

A közigazgatási jogalkalmazási folyamat három fő szakaszra osztható:

• a jogalkalmazói eljárás megindításának szakasza;

• - kérelemre vagy hivatalból - az adott ügyre vonatkozó jogszabályok feltárása

• a tényállás tisztázásának és a döntés előkészítésének szakasza

• - a rendelkezésre álló adatok, tények bizonyítékok áttekintése - további információ beszerzése - a jogilag releváns tények kiválasztása

• a döntés meghozatalának és közlésének a szakasza.

• - határozat vagy végzés - a döntés közlése

hatósági jogalkalmazói tevékenység,

mely a közigazgatási jogalkalmazásnál szűkebb fogalom, hiszen az ilyen tevékenységet hatósági minőségben eljáró közigazgatási szervek végzik

hatóság a jogi normák előírásait a közigazgatási hierarchián kívül álló jogalanyokkal szemben, közhatalom birtokában érvényesíti.

A közigazgatási eljárás egy három szakaszos eljárás: 

• ● alapeljárás (első fokú eljárás, szükségképpeni szakasz); 
• ● jogorvoslati szakasz (lehetséges szakasz, ha az arra jogosult valamilyen jogorvoslati eljárást kezdeményez és az Ákr., vagy ágazati törvény kifejezetten megengedi); 
• ● végrehajtási szakasz (csak bizonyos feltételek fennállása esetén lehetséges szakasz)

közigazgatási hatósági eljárás alapelvei, 

a) jogszerűség elve: 

– a szakszerűség, 

– az egyszerűség, – az ügyféllel való együttműködés és 

– a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,

 – a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, 

– a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben jár el.

 b) A hivatalbóliság elve vagy más néven ex officio alapelve szerint a hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint az Ákr. keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.24 

c) A hatékonyság elve szerint a hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és − a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával − az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.25 

d) Az ügyfélre vonatkozó alapelvek egy alapelvcsoportot képeznek: ebben az alapelvcsoportban − a címével ellentétben – nem csak az ügyfélre, hanem az eljárás egyéb résztvevőjére nézve is találhatunk alapelveket. Az Ákr. ugyanis kimondja, hogy az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet, illetve a hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője − vagyis az eljárás egyéb résztvevője – számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.26 

e) A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv alapján az Ákr. kimondja, hogy az eljárás valamenynyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Ezen túlmenően senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére

a hatály fajtái: 

 a) tárgyi; 

b) alanyi; 

• ex lege ügyfélfogalmat is: ez azt jelenti, hogy törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja az olyan személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. 

c) területi; 

d) időbeli 

az eljárás megindulásától egészen a döntés meghozataláig, illetve közléséig tart.

• a hatáskör mindig arra a kérdésre ad választ, hogy valamely ügycsoportban milyen típusú és milyen szintű közigazgatási szerv jár el
• az illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el.
• hatásköri, illetékességi vita

• ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét (ebben az esetben pozitív összeütközés

• negatív összeütközés több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát

• az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését.

a hatóság vagy az ügyintézője nem járhat el az adott ügyben.:a kizárás jogintézménye

• abszolút, mérlegelés nélküli kizárási okok
• relatív kizárási ok (elfogultság).

• abszolút kizárási okok az alábbiak:
• – az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató;
• – az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
• – a hatóság kizárása kapcsán az Ákr. kimondja, hogy az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság azonban nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
• – a jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
• – Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.

a kérelem előterjesztésének szabályai

• írásban vagy személyesen l
• előterjesztésének helye mindig az illetékes hatóság vagy kormányablak
• megérkezésének időpontjában indul.
• alapvető tartalmi elemeit: azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét

a hatóságnak mindig a tartalma alapján kell elbírálnia,

Az Ákr. az eljárás három fajtáját különbözteti meg:

– az automatikus döntéshozatali eljárást, hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, 24 óra

– a sommás eljárást, illetve 8 nap

• a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
• nincs ellenérdekű ügyfél

– a teljes eljárást 60 nap

ügyintézési határidő

Az Ákr. szerint az ügyintézési határidő, ha törvény eltérően nem rendelkezik az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Az általános ügyintézési határidő:

• automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
• sommás eljárásban nyolc nap,
• teljes eljárásban hatvan nap.

A fentiekben nevesített határidők a döntés közlését is magukban foglalják.

Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha

• a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
• életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
• a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
• a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be

• az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
• az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama

A nyelvhasználat szabályai

• Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.
• más nyelv használata is lehetséges;
• előfordulhat, hogy külföldön jár el magyar hatóság: amennyiben a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárására kerül sor, az eljárás során más nyelv használata is lehetséges;
• a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét;
• a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. Emellett a nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
• A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg
• amennyiben a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél − a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.

Képviselet

A közigazgatási hatósági eljárásban a képviseletnek három formáját különböztetjük meg:

• a törvényes, . ügyféltől származó jogi aktus.ex lege
• a meghatalmazotti,
• általános, minden eljárási cselekményre, azaz a teljes eljárásra kiterjedő,
• vagy csak egyes eljárási cselekményekre irányuló.
• az ügygondnoki képviseletet: nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság gondoskodik

A tényállás tisztázása

legfontosabb szabályai az alábbiak:

• ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le;
• a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas;
• nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték;
• a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani;
• a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli;
• törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását
• nem szorulnak külön bizonyításra: ezek a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tények.

A hatóság döntései

• határozat
• végzést

A döntés fő szabály szerint tartalmazza:

• azonosító részében :azonosításához szükséges adatoik
• a rendelkező részben

• a hatóság döntését,

• a szakhatóság állásfoglalását,

• a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást és

• a felmerült eljárási költséget,

• indokolásban

• a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés indokára

• a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, ○ a bizonyítékokra,

• a szakhatósági állásfoglalás indokolására,

• a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint

• az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást

• záró, vagy hitelesítő rész

ha törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha

• ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
• a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
• a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.

Közlés

a határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal

a végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érint

• elektronikus úton;
• szóban;
• nem az Ákr.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő módon;
• kézbesítés útján;
• hatósági kézbesítő általi kézbesítés útján
• hirdetmény útján;
• kézbesítési ügygondnok igénybe vételével;
• közhírré tétel útján

A hatóság jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki

jogorvoslati szakasz

• a hatósági eljárás második szakasza a jogorvoslati szakasz
• Az Ákr. szerint a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye,
• míg a hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény kifejezetten megengedi,
• A jogorvoslati eljárás
• kérelemre,

• illetve hivatalból indulhat meg

• a közigazgatási per,  
• a fellebbezési eljárás. ● 

Hivatalból induló jogorvoslati eljárások:  

• a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,  
• a felügyeleti eljárás,  
• az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

A közigazgatási per

• a per megindítására jogosult

• ügyfél

• a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban

A fellebbezés

A fellebbezés jogosultjai tekintetében az Ákr. akként rendelkezik, hogy

• az ügyfél, vagy
• akire a döntés rendelkezést tartalmaz,
• az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi
• fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet;
• fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni,
• A fellebbezést indokolni kell. 
  

A másodfokú hatóság

• a döntést helybenhagyja,
• a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A döntés módosítása vagy visszavonása: 

Ha a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, döntését módosítja vagy visszavonja. ● 

• A másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés, ● 
• jogszabályt sért, ● 
• a döntését annak közlésétől számított 1 éven belül, ● 
• legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

Felügyeleti eljárás 

 A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését. 

● Megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, 

● gyakorolja a felügyeleti jogkört: ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. 

Ügyész felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép. A hatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti) akkor is, ha az Ákr. ezt már nem tenné lehetővé. 

Semmisség: A döntés olyan súlyos hibában szenved, hogy azt nem lehet reparálni, így a döntést meg kell semmisíteni.

A végrehajtási eljárás

A végrehajtás célja: 

● a hatóság kikényszerítse a hatósági határozatban foglaltakat; 

● szükséges egy végleges, kötelezettséget megállapító döntés; 

● illetve arra akkor kerülhet csak sor, ha a végrehajtási igény elévülése még nem következett be. 

Szakaszai: 

• – Végrehajtás elrendelése: döntést hozó hatóság vagy másodfokú döntésesetén az elsőfokú hatóság rendeli el hivatalból/jogosult kérelmére. 
• – Végrehajtás foganatosítása: állami adóhatóság/foganatosító szerv önálló bírósági végrehajtóval is szerződhet.