közszolgálat

KÖZSZOLGÁLAT

Kormány a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervként, valamint a személyügyi központ feladatait ellátó szervként a Miniszterelnöki Kormányirodát jelöli ki. 

• a személyzeti igazgatás rendszerszintű irányítása, valamint alulnézetből az egyes tisztviselők előtt álló életpályamodell
• közigazgatási személyzetpolitika alapja a stratégiai gondolkodás.
• hosszú távra
• a központi koordinációs szint
• Miniszterelnöki Kormányiroda:  személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv KIT, KÜT
• a megfelelő munkáltatói képesség
• a sikeres vezető képes

Közszolgálati életpálya

• 2019. KIT
• központi (például minisztériumok, központi hivatalok)
• és a területi (például fővárosi és vármegyei kormányhivatalok)
• kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára terjed ki
• Kttv
• helyi önkormányzatok igazgatási szervei (például polgármesteri hivatalok) köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára vonatkoznak.
• Küt
• különleges jogállású szervek, mint például az autonóm államigazgatási szervek (például Gazdasági Versenyhivatal)
• önálló szabályozó szervek (például Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) köztisztviselői.

A közszférában pedig közszolgálati jellegű jogviszony keretében történik a munkavégzés.

A kétfajta jogviszony közti fontosabb különbségek a következők:

• a munkaviszonyban a munkáltató eredményes működése a cél, míg a közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálata az elsődleges;

• a munkaviszonyban a munkáltató többnyire egy gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány stb., míg a közszolgálati jogviszonyban valamely állami vagy önkormányzati szerv, illetve ilyen fenntartású költségvetési szerv;

• a közszolgálati jogviszony alanyait – a munkaviszony alanyaihoz képest – többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok illetik meg (előbbire a különböző összeférhetetlenségi szabályok, utóbbira a törvények által garantált előmenetel lehet a jellemző példa);

• a munkajog irányadó jogszabálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a közszolgálati jogban pedig külön közszolgálati törvények szabályozzák az egyes foglalkoztatotti rétegek viszonyait

Nyitott és a zárt rendszerű közszolgálat. A két modell közti fontosabb különbségek az alábbiakban összegezhetőek:

• A zárt rendszer életpályaszerű munkavégzést, állandó (köz)tisztviselői kart igyekszik megvalósítani, ahol a foglalkoztatás stabilitása elsődleges, és a jogviszony megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges. Ezzel szemben a nyitott rendszerben nincs szó élethivatásszerű szolgálatról, és a jogviszony is rugalmasabban megszüntethető.

• A zárt rendszerben a személyi állomány politikailag semleges, így a kormányváltás nem érinti a tisztviselők jogviszonyát. A nyitott rendszerben viszont erősebb a politikai befolyás, és a közigazgatás személyzetében jóval erősebb a rotáció.

• A zárt rendszerben a közszolgálati jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól. Nyitott rendszerben viszont alig van különbség a kétfajta jogviszony között.

• A zárt rendszer számos sajátossága (például tervszerű, garantált előmenetel, törvényben szabályozott illetményrendszer, folyamatos képzés és továbbképzés) nem, vagy kevésbé hangsúlyosan valósul meg a nyitott rendszerekben.

A központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók (Kit.)

• kormánytisztviselők

A minisztériumokban (mint pl. Belügyminisztérium), a kormányzati főhivatalokban (mint pl. Központi Statisztikai Hivatal), a központi hivatalokban (mint pl. Oktatási Hivatal), a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban, illetve járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők

Az önkormányzatoknál és néhány – a Kttv.-ben nevesített – más szervnél dolgozók (Kttv.)

• kormánytisztviselők

• kormányzati ügykezelők

• köztisztviselők

• közszolgálati ügykezelők

•Az önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban dolgozó köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők

A különleges jogállású szerveknél dolgozók (Küt.)

• köztisztviselők

Az autonóm államigazgatási szerveknél (mint pl. Gazdasági Versenyhivatalban), az önálló szabályozó szerveknél (mint pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál), az államhatalmi szervek hivatalaiban (mint pl. Alkotmánybíróság Hivatalában), és egyéb, az előző csoportokba nem sorolható szerveknél (mint pl. Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán) dolgozó köztisztviselők

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban adóigazgatási területen dolgozók (NAV szjtv.)

• tisztviselői státuszú foglalkoztatottak A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban tisztviselői státuszban dolgozó foglalkoztatottak

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

Az általános alkalmazási feltételek a következők:

• magyar állampolgárság;

• büntetlen előélet;

• legalább érettségi végzettség;

• cselekvőképesség.

Különös alkalmazási feltételek

• egyes fontos és bizalmas munkakörök esetén szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárulása;

• vagyonnyilatkozat;

• meghatározott iskolai végzettség (például jogi), képesítés (például közigazgatási szakvizsga) vagy képesség (például idegennyelvtudás);8

• meghatározott gyakorlati idő letöltése;

• egészségi és pszichikai alkalma

• nem munkaszerződés, hanem kinevezés létesíti.
• A kinevezés egyoldalú (a munkáltató által írásban megtett) jognyilatkozat, ugyanakkor azt el is kell fogadni (a leendő köztisztviselő részéről, szintén írásban) a jogviszony létrejöttéhez.
• eskütételt
• kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet.

A megszűnés esetében valamilyen, a felek akaratától nagyrészt független jogi tény következtében, lényegében automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül szűnik meg a közszolgálati jogviszony.

megszűnési okok a következők:

• • lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
• a köztisztviselő halála;
• a 70. életév betöltése;
• • a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése;
• • hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása;
• • ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (ez alól kivételt jelent, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja);
• • a törvényben meghatározott egyéb esetekben (például, ha a köztisztviselő nem szünteti meg az összeférhetetlenségét vagy a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le).

A megszüntetés mindig jognyilatkozathoz kötött, vagyis egyik (vagy mindkét) fél "akarja" a jogviszony megszüntetését.

megszüntetési módjai a következők:

• • a felek közös megegyezése;
• • áthelyezés: ekkor a köztisztviselőt másik közigazgatási szervhez, a közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez helyezik át (de például a versenyszférába nem lehet áthelyezni);
• • lemondás: a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat (indokolás nélkül), a lemondási idő két hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak;
• • próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés: bármelyik fél kezdeményezheti, és nem kell indokolni;
• • felmentés: a munkáltató általi megszüntetés, amely történhet a munkáltató mérlegelése alapján (például, ha létszámcsökkentés miatt megszűnik a köztisztviselő munkaköre), vagy pedig kötelező jelleggel (például a köztisztviselő hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, vagy vezetőjének bizalmát elveszti).

Összeférhetetlenség

• Gazdasági összeférhetetlenség:

- A köztisztviselő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

– Egyes tevékenységekre irányuló jogviszony létesítéséhez viszont nem kell engedély (kivéve, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével). Ilyenek az úgynevezett gyakorolható tevékenységek, például a tudományos, oktatói, művészeti tevékenység.

– Fontos megjegyezni, hogy a vezetői megbízású köztisztviselő csak gyakorolható tevékenységet végezhet, egyebet – néhány kivételtől eltekintve – még engedéllyel sem.

– A köztisztviselő továbbá nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag (például nem lehet egy kft. ügyvezetője), kivéve, ha például a gazdasági társaság önkormányzati (például BKV Zrt.), köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van.

• A politikai összeférhetetlenség szabályai a köztisztviselő politikai szerepvállalását korlátozzák azzal, hogy a Kttv. értelmében:

– pártban tisztséget nem viselhet, viszont "egyszerű" párttag lehet;

– párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. (Kivételt jelent az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon való jelölti részvétel.)

• A hatalmi ágak megosztásának elve szintén tilalmakat állít fel. A köztisztviselő a másik két hatalmi ághoz tartozó hivatásokat nem tölthet be, így nem lehet:

– országgyűlési képviselő;

– bíró, ügyész és

– főszabályként helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő sem.

• A hozzátartozói összeférhetetlenség értelmében a köztisztviselő hozzátartozójával nem állhat irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási viszonyban (együttalkalmazás tilalma). A községi önkormányzat képviselő-testülete e tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.
• A közszolgálati hivatás presztízséből adódóan a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. (Ez az előírás nemcsak a köztisztviselő munkavégzésére, hanem akár a magánéletére is kiterjedhet.)

Összeférhetetlenségi ok merül fel,

illetve ha összeférhetetlen helyzetbe kerül (például megválasztják országgyűlési képviselőnek),

• ezt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni.
• Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére (utóbbi történhet például az országgyűlési képviselői mandátumról való lemondással).
• Ha erre harminc napon belül nem kerül sor, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

Az előmeneteli rendszer alapja a besorolás, 

Besorolási osztály-besorolási fokozat-fiztési fokozat

• amely a köztisztviselő iskolai végzettsége és
• közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján történik
• A besorolásra az iskolai végzettség szintjétől függően két besorolási osztály szolgál.

• A felsőfokú végzettségű köztisztviselőt – amennyiben a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik – az I. besorolási osztályba,

• a középiskolai végzettségűeket a II. besorolási osztályba kell besorolni.

• A besorolásban való előmenetel – a törvény által meghatározott feltételek teljesítése esetén – lényegében automatikusnak tekinthető, és a köztisztviselőnek alanyi joga van rá. Ahhoz, hogy magasabb besorolási fokozatba lépjen, a köztisztviselőnek a következő feltételeket kell teljesítenie:
• le kell töltenie a fokozatok közötti várakozási időt;

• teljesítenie kell a jogszabályok (például tanácsosi besorolási fokozathoz közigazgatási szakvizsga) vagy a munkáltató által előírt feltételeket, valamint
• feladatainak ellátására legalább megfelelt fokozatú (azaz "C" szintű) minősítést kell kapnia.
• előmenetel legfontosabb hozadéka az alapilletmény növekedése
• A minősítés a köztisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga

Pihenőidő

• Munkaközi szünet:
• Napi pihenőidő:
• Heti pihenőidő
• Évi fizetett (rendes) szabadság,

Az illetmény három részből tevődik össze:

• Alapilletmény, amely az úgynevezett illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata
• Illetménykiegészítés, amely mindig az alapilletmény bizonyos százalékában van megállapítva
• Illetménypótlékok, amelyek a köztisztviselő egyes speciális képességei, illetve a munkavégzés egyes körülményei alapján járhatnak

Fegyelmi felelősség

akkor követ el fegyelmi vétséget a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

A KIT. HATÁLYA ALATT ÁLLÓ KORMÁNYTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

• munkavégzés alapegysége az álláshely.
• A munkáltatói jogokat a Kormány nevében a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője gyakorolja
• feltétel:

• büntetlen előéletű,

• cselekvőképes,

• eskütételi kötelezettségét (amelynek nem teljesítése a Kit.-ben foglalkoztatást kizáró, s nem érvénytelenségi ok) teljesítő

• magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn,

• aki legalább érettségi végzettséggel, vagy középszintű szakképesítéssel

• különös alkalmazási feltétel

• a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek való megfelelés és

• a megbízhatósági vizsgálattal történő ellenőrzéshez való hozzájárulás

• A kinevezési okmány
• álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat tartalmazza,
• kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja
• hivatalvesztés immár nem megszűnési, hanem megszüntetési jogcímként került megfogalmazásra
• összeférhetetlenség

• valamennyi gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony bejelentési kötelezettség alá tartozik.

• Hatféle besorolási kategória

• ügyintéző, szakmai vezető, szakmai felsővezető, biztosi jogviszonyban álló személy, tanácsadó illetve politikai felsővezető)

• alsó- és felső illetménysávok -szakszerűség elve
• Teljesítményértékelés

•  nem kapcsolódik minősítés.

• Képzés és továbbképzés

• . egyéni továbbképzési terv

• tanulmányi pontrendszer

• A Kit. "versenytilalmi" rendelkezéseket vezet be bizonyos ágazatok vonatkozásában.

Ennek lényege, hogy egyes ágazatokban történő "piacra lépéskor", a kormánytisztviselő jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően, meghatározott ágazati tevékenységet végző gazdasági társaságnál (például részvénytársaságnál) meghatározott ideig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt (elhelyezkedési korlátozás)

új kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére 3 évig nem

• A Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) belső jogorvoslati fórum,

KÜT. HATÁLYA

• a különleges jogállású szervek (például a Köztársasági Elnök Hivatala vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) foglalkoztatottjainak
• közszolgálati munkaszerződés

– a közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, amely a kinevezési okmányban testesül meg;

– a kinevezés tartalmát csak a különleges jogállású szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet módosítani;

– alapul veszi a kinevezéstől eltérő foglalkoztatási formákat;

– alapul veszi az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket;

– alapul veszi a jogvita szabályait

– bevezeti az alaplétszám fogalmát és az álláshelyalapú létszámgazdálkodást;

– átveszi az új felmentési jogcímeket, így az érdemtelenséget és a minőségi cserét;

– rendelkezik az elhelyezkedési korlátozásról;

– alapul veszi a teljesítményértékelés rendszerét;

– alapul veszi a munka- és pihenőidő szabályait;

– alapul veszi az illetményrendszert és az érdemelismeréseket;

– alapul veszi a felelősség szabályait.

KÖZSZOLGÁLATI HIVATÁSETIKA

• erkölcsi jelentőséggel bír,
• a tisztviselő tevékenysége során nem a saját, hanem a köz érdekének érvényesítésére, a közjó megteremtésére törekszik
• A hivatásetika azon értékek, elvek és normák összessége, amelyek a közszolgálat szervezeti és a tisztviselő viselkedési, írott (jog) és íratlan (morális) szabályait meghatározzák.
• koncepcionális keretei:

• szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság (transzparencia), elszámoltathatóság, hatékonyság;

• egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély;

• tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások;

• korrupció elleni fellépés;

• érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése

• szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés;

• normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása;

• normasértés szankciói.

A hivatásetikai kódexek megalkotásának három funkciója: 

• • szabályozás: erkölcsi magatartási szabályok rögzítése, azok betartásához segítségnyújtás; 

• • tájékoztatás: a nyilvánosság tájékoztatása a tisztviselőktől elvárható magatartásról; 

• • védelem: a visszaélésekbe való bevonási kísérletektől, önkényes munkáltatói intézkedésektől, megalapozatlan felelősségre vonástól.  

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ

• Köztisztviselők Nemzetközi Magatartáskódexét

Európa Tanács

• a Köztisztviselők Etikai Kódexe

Európai Unió

• Helyes hivatali magatartás európai kódexe

nemzetközi kódexek tisztviselőkre vonatkozó általános etikai elvei:

• jogszabályok, törvényes utasítások és a tisztségre vonatkozó erkölcsi szabályok betartása;

• politikai semlegesség, a tisztviselő nem helyezkedik szembe a közigazgatási szerv célkitűzéseivel, döntéseivel, illetve törvényes utasításaival;

• lojalitás: a haza szolgálata, hatóságok szolgálata;

• udvariasság: állampolgárok, felettes, kollégák és beosztottak felé;

•előítélet-mentesség;

• mások jogainak, kötelezettségeinek és törvényes érdekeinek figyelembevétele a feladat ellátása során;

• jogszabályok tiszteletben tartása a döntéshozatali eljárás során, részlehajlás nélküli döntés az ügy összes körülményének figyelembevételével;

• a tisztviselő köteles megakadályozni és kiküszöbölni, hogy személyes érdekei összeütközésbe kerüljenek közhivatali feladataival;

• személyes érdekei céljából nem használhatja fel a hivatali helyzetéből adódó előnyöket;

• köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát;

• közérdekű adatok jogszabályoknak megfelelő kezelése, titoktartási szabályok betartása.

általános magatartási követelményeket a közszolgálatban dolgozók számára

a) a köz szolgálatának elsődlegessége;

b) a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartása;

c) a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő eljárás;

d) a kölcsönös együttműködés kötelezettsége;

e) tartózkodás a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartástól;

f) a közszolgálati dolgozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amelyek a közszolgálat létesítése, valamint a törvényben meg határozott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges;

g) tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás: ez jelenti a mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló vagy ehhez vezető joggyakorlást;

h) munkaidején kívül nem tanúsíthat olyan magatartást: – amely munkáltatója helytelen megítélésére közvetlenül és ténylegesen alkalmas; – az általa betöltött beosztás tekintélyét veszélyezteti; – a munkáltató jó hírnevét veszélyezteti; – a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat veszélyezteti; – a közszolgálat céljainak megvalósítását veszélyezteti;

i) minősített adat megtartásának kötelezettsége;

) illetékteleneknek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, melyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állam számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

A törvényben meghatározott köztisztviselői hivatásetika alapelvei:

• hűség és elkötelezettség; 
• a nemzeti érdekek előnyben részesítése;
• igazságos és méltányos jogszolgáltatás;
• méltóság és tisztesség;
• előítéletektől való mentesség;
• pártatlanság, felelősségtudat és szakszerűség;
• együttműködés;
• intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.

Vezetőkre vonatkozó többlet etikai elvek:

• példamutatás;

• szakmai szempontok érvényesítése;

• számonkérési kötelezettség.

Zöld könyv

• az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről tartalmazza azokat a célszerűen szabályozandó területeket, melyek a közszolgálati hivatásetikai kódexek megalkotása során részletezésre kerülnek

A köztisztviselők feladataikat:

• • Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN;

• • mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN;

• • a köz érdekének előmozdítása iránt ELKÖTELEZETTEN;

• • döntéseik, nyilatkozataik és cselekedeteik súlyának tudatában FELELŐSEN;

• • a legjobb tudásuk szerint SZAKSZERŰEN;

• • a rájuk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN;

• • döntéseikben, nyilatkozataikban és cselekedeteikben TISZTESSÉGESEN;

• • megjelenésükben és magaviseletükben MÉLTÓSÁGGAL;

• • az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében PÁRTATLANUL;

• • a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN;

• • a valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN;

• • a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában ARÁNYOSAN;

• • az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE;

• emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN;

• • vezetőik és az állampolgárok számára ÁTLÁTHATÓAN;

• • minden jóhiszemű érintettel EGYÜTTMŰKÖDVE teljesítik.

• Vezetői szerep betöltése esetén feladataikat ezeken túl:

• • a munkatársaiktól elvárt magatartásban PÉLDAMUTATÓAN;

• • feladataik elvégzésében munkatársaikat TÁMOGATVA;

• • jogi és morális kötelességeiket munkatársaiktól következetesen SZÁMON KÉRVE;

• • vezetői döntéseikben SZAKMAI SZEMPONTOKAT ÉRVÉNYESÍTVE teljesítik.

Hivatással vállalt kötelezettségek:

 1) Bejelentik a visszaéléseket. 

2) Megőrzik elfogulatlanságukat. 

3) Tartózkodnak a munkájukkal összeegyeztethetetlen tevékenységektől. 

4) Nem fogadnak el ajándékokat. 

5) Visszautasítják a felkínált jogtalan előnyöket. 

6) Nem kerülnek mások befolyása alá. 

7) Nem élnek vissza a hivatali helyzetükkel. 

8) Nem élnek vissza a köz és mások adataival. 

9) Felelősen használják fel a hivatali és közforrásokat. 

10) Vezetői szerepben fokozott felelősséget vállalnak. 

11) Munkahelyváltás esetén is tisztességesen járnak el. 

12) Régi munkatársaikkal sem kivételeznek. 

13) Méltóak maradnak a köz bizalmára. 

Etikai szabályozók rendszere

Szakmai etikai kódexek például építész, orvos stb. hierarchia

•  Közszolgálat
• Hivatásrendi törvény
• Zöld könyv
• Hivatásrendi etikai kódex
• Munkáltatói magatartási kódex

ETIKAI ELJÁRÁS

• I. fokon (TEB) – Területi Etikai Bizottság 
• II.fokon (OEB) – Országos Etikai Bizottság             hatáskörébe tartozik 

A hivatali korrupció okai jellemzően:

• a társadalmi szereplők felkészületlensége (tájékozottsági, értékrendbeli problémák);

• a folyamatok átláthatatlansága (bürokrácia, felelősök tisztázatlansága);

• a közszférában foglalkoztatottak kellő anyagi megbecsültségének hiánya;

• a szabályozó rendszerek tökéletlensége (például túlzott diszkrecionális jogkörök);

• a nem jól működő ellenőrzési rendszerek;

• a korrupció kifizetődő volta (a lebukás alacsony esélye).

A Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek számít, ha hivatalos személy (például kormánytisztviselő, köztisztviselő) a működésével kapcsolatban bármilyen értékű jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A vesztegetés minősített esete, ha a hivatalos személy a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

• Európai Unió Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF
• Transparency International (TI)
• Amerikai Államok Szervezetének (OAS) Korrupció Elleni Amerika-közi Egyezménye,
• korrupció elleni OECD egyezmény
• Európa Tanács,
• Polgári Jogi és Büntetőjogi Egyezményeket
• Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO),
• a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA
• nyílt kormányzás elve (OGP – Open Government Partnership)

Az intézményi integritás

lényege, hogy az integritásalapon működtetetett szervezet a rendeltetésének megfelelően látja el feladatait;

• ez a működés átlátható,
• elszámoltatható,
• tisztességes,
• etikus,
• feddhetetlen,
• sebezhetetlen
• Az integritás veszélyeztetettségét növelik az alábbi körülmények:

• Komplexitás:

○ innováció/fejlett számítógépes rendszerek;

○ komplex vagy bonyolult jogszabályok;

○ speciális konstrukciók (jogi/pénzügyi);

○ bürokrácia;

○ kapcsolatrendszerek;

○ lobbizás;

○ politikai befolyás/beavatkozás;

○ közérdek és magánérdek keveredése (kereskedelem/verseny);

○ külső szakértők bevonásának szükségessége.

KÖZSZOLGÁLAT

Közszolgálati életpálya

2019. KIT

központi (például minisztériumok, központi hivatalok)

és a területi (például fővárosi és vármegyei kormányhivatalok)

kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára terjed ki

helyi önkormányzatok igazgatási szervei (például polgármesteri hivatalok) köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára vonatkoznak.

különleges jogállású szervek, mint például az autonóm államigazgatási szervek (például Gazdasági Versenyhivatal)

önálló szabályozó szervek (például Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) köztisztviselői.

A közszférában pedig közszolgálati jellegű jogviszony keretében történik a munkavégzés.

A kétfajta jogviszony közti fontosabb különbségek a következők:

• a munkaviszonyban a munkáltató eredményes működése a cél, míg a közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálata az elsődleges;

• a munkaviszonyban a munkáltató többnyire egy gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány stb., míg a közszolgálati jogviszonyban valamely állami vagy önkormányzati szerv, illetve ilyen fenntartású költségvetési szerv;

• a közszolgálati jogviszony alanyait – a munkaviszony alanyaihoz képest – többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok illetik meg (előbbire a különböző összeférhetetlenségi szabályok, utóbbira a törvények által garantált előmenetel lehet a jellemző példa);

• a munkajog irányadó jogszabálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a közszolgálati jogban pedig külön közszolgálati törvények szabályozzák az egyes foglalkoztatotti rétegek viszonyait

Nyitott és a zárt rendszerű közszolgálat. A két modell közti fontosabb különbségek az alábbiakban összegezhetőek:

• A zárt rendszer életpályaszerű munkavégzést, állandó (köz)tisztviselői kart igyekszik megvalósítani, ahol a foglalkoztatás stabilitása elsődleges, és a jogviszony megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges. Ezzel szemben a nyitott rendszerben nincs szó élethivatásszerű szolgálatról, és a jogviszony is rugalmasabban megszüntethető.

• A zárt rendszerben a személyi állomány politikailag semleges, így a kormányváltás nem érinti a tisztviselők jogviszonyát. A nyitott rendszerben viszont erősebb a politikai befolyás, és a közigazgatás személyzetében jóval erősebb a rotáció.

• A zárt rendszerben a közszolgálati jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól. Nyitott rendszerben viszont alig van különbség a kétfajta jogviszony között.

• A zárt rendszer számos sajátossága (például tervszerű, garantált előmenetel, törvényben szabályozott illetményrendszer, folyamatos képzés és továbbképzés) nem, vagy kevésbé hangsúlyosan valósul meg a nyitott rendszerekben.

• A központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók (Kit.)
• • kormánytisztviselők
• A minisztériumokban (mint pl. Belügyminisztérium), a kormányzati főhivatalokban (mint pl. Központi Statisztikai Hivatal), a központi hivatalokban (mint pl. Oktatási Hivatal), a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban, illetve járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők
• Az önkormányzatoknál és néhány – a Kttv.-ben nevesített7 – más szervnél dolgozók (Kttv.)
• • kormánytisztviselők
• • kormányzati ügykezelők
• • köztisztviselők
• • közszolgálati ügykezelők
• •Az önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban dolgozó köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők
• A különleges jogállású szerveknél dolgozók (Küt.)
• • köztisztviselők
• Az autonóm államigazgatási szerveknél (mint pl. Gazdasági Versenyhivatalban), az önálló szabályozó szerveknél (mint pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál), az államhatalmi szervek hivatalaiban (mint pl. Alkotmánybíróság Hivatalában), és egyéb, az előző csoportokba nem sorolható szerveknél (mint pl. Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán) dolgozó köztisztviselők
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban adóigazgatási területen dolgozók (NAV szjtv.)
• • tisztviselői státuszú foglalkoztatottak A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban tisztviselői státuszban dolgozó foglalkoztatottak

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

• Az általános alkalmazási feltételek a következők:
• • magyar állampolgárság;
• • büntetlen előélet;
• • legalább érettségi végzettség;
• • cselekvőképesség.
• Különös alkalmazási feltételek
• • egyes fontos és bizalmas munkakörök esetén szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárulása;
• • vagyonnyilatkozat;
• • meghatározott iskolai végzettség (például jogi), képesítés (például közigazgatási szakvizsga) vagy képesség (például idegennyelvtudás);8
• • meghatározott gyakorlati idő letöltése;
• • egészségi és pszichikai alkalma

• nem munkaszerződés, hanem kinevezés létesíti.

A kinevezés egyoldalú (a munkáltató által írásban megtett) jognyilatkozat, ugyanakkor azt el is kell fogadni (a leendő köztisztviselő részéről, szintén írásban) a jogviszony létrejöttéhez.

eskütételt

kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet.

• A megszűnés esetében valamilyen, a felek akaratától nagyrészt független jogi tény következtében, lényegében automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül szűnik meg a közszolgálati jogviszony.
• megszűnési okok a következők:
• • lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
• a köztisztviselő halála;
• a 70. életév betöltése;
• • a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése;
• • hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása;
• • ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (ez alól kivételt jelent, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja);
• • a törvényben meghatározott egyéb esetekben (például, ha a köztisztviselő nem szünteti meg az összeférhetetlenségét vagy a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le).

A megszüntetés mindig jognyilatkozathoz kötött, vagyis egyik (vagy mindkét) fél "akarja" a jogviszony megszüntetését.

• megszüntetési módjai a következők:
• • a felek közös megegyezése;
• • áthelyezés: ekkor a köztisztviselőt másik közigazgatási szervhez, a közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez helyezik át (de például a versenyszférába nem lehet áthelyezni);
• • lemondás: a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat (indokolás nélkül), a lemondási idő két hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak;
• • próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés: bármelyik fél kezdeményezheti, és nem kell indokolni;
• • felmentés: a munkáltató általi megszüntetés, amely történhet a munkáltató mérlegelése alapján (például, ha létszámcsökkentés miatt megszűnik a köztisztviselő munkaköre), vagy pedig kötelező jelleggel (például a köztisztviselő hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, vagy vezetőjének bizalmát elveszti).

Összeférhetetlenség

Gazdasági összeférhetetlenség:

• - A köztisztviselő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.
• – Egyes tevékenységekre irányuló jogviszony létesítéséhez viszont nem kell engedély (kivéve, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével). Ilyenek az úgynevezett gyakorolható tevékenységek, például a tudományos, oktatói, művészeti tevékenység.
• – Fontos megjegyezni, hogy a vezetői megbízású köztisztviselő csak gyakorolható tevékenységet végezhet, egyebet – néhány kivételtől eltekintve – még engedéllyel sem.
• – A köztisztviselő továbbá nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag (például nem lehet egy kft. ügyvezetője), kivéve, ha például a gazdasági társaság önkormányzati (például BKV Zrt.), köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van.

szabályai a köztisztviselő politikai szerepvállalását korlátozzák azzal, hogy a Kttv. értelmében:

• – pártban tisztséget nem viselhet, viszont "egyszerű" párttag lehet;
• – párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. (Kivételt jelent az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon való jelölti részvétel.)

szintén tilalmakat állít fel. A köztisztviselő a másik két hatalmi ághoz tartozó hivatásokat nem tölthet be, így nem lehet:

• – országgyűlési képviselő;
• – bíró, ügyész és
• – főszabályként helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő sem.
• 4) A hozzátartozói összeférhetetlenség értelmében a köztisztviselő hozzátartozójával nem állhat irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási viszonyban (együttalkalmazás tilalma). A községi önkormányzat képviselő-testülete e tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.
• 5) A közszolgálati hivatás presztízséből adódóan a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. (Ez az előírás nemcsak a köztisztviselő munkavégzésére, hanem akár a magánéletére is kiterjedhet.)

Összeférhetetlenségi ok merül fel,

• illetve ha összeférhetetlen helyzetbe kerül (például megválasztják országgyűlési képviselőnek),

ezt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni.

Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére (utóbbi történhet például az országgyűlési képviselői mandátumról való lemondással).

Ha erre harminc napon belül nem kerül sor, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

• 
  
• Az előmeneteli rendszer alapja a besorolás,

amely a köztisztviselő iskolai végzettsége és

közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján történik

A besorolásra az iskolai végzettség szintjétől függően két besorolási osztály szolgál.

A felsőfokú végzettségű köztisztviselőt – amennyiben a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik – az I. besorolási osztályba,

a középiskolai végzettségűeket a II. besorolási osztályba kell besorolni.

A besorolásban való előmenetel – a törvény által meghatározott feltételek teljesítése esetén – lényegében automatikusnak tekinthető, és a köztisztviselőnek alanyi joga van rá. Ahhoz, hogy magasabb besorolási fokozatba lépjen, a köztisztviselőnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

le kell töltenie a fokozatok közötti várakozási időt;

teljesítenie kell a jogszabályok (például tanácsosi besorolási fokozathoz közigazgatási szakvizsga) vagy a munkáltató által előírt feltételeket, valamint

feladatainak ellátására legalább megfelelt fokozatú (azaz "C" szintű) minősítést kell kapnia.

előmenetel legfontosabb hozadéka az alapilletmény növekedése

A minősítés a köztisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga

• Pihenőidő

Munkaközi szünet:

Napi pihenőidő:

Heti pihenőidő

Évi fizetett (rendes) szabadság,

• Az illetmény három részből tevődik össze:

Alapilletmény, amely az úgynevezett illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata

Illetménykiegészítés, amely mindig az alapilletmény bizonyos százalékában van megállapítva

Illetménypótlékok, amelyek a köztisztviselő egyes speciális képességei, illetve a munkavégzés egyes körülményei alapján járhatnak

• 
  
• Fegyelmi felelősség
• akkor követ el fegyelmi vétséget a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

A KIT. HATÁLYA ALATT ÁLLÓ KORMÁNYTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

munkavégzés alapegysége az álláshely.

A munkáltatói jogokat a Kormány nevében a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője gyakorolja

feltétel:

büntetlen előéletű,

cselekvőképes,

eskütételi kötelezettségét (amelynek nem teljesítése a Kit.-ben foglalkoztatást kizáró, s nem érvénytelenségi ok) teljesítő

magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn,

aki legalább érettségi végzettséggel, vagy középszintű szakképesítéssel

különös alkalmazási feltétel

a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek való megfelelés és

a megbízhatósági vizsgálattal történő ellenőrzéshez való hozzájárulás

A kinevezési okmány

álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat tartalmazza,

kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja

hivatalvesztés immár nem megszűnési, hanem megszüntetési jogcímként került megfogalmazásra

összeférhetetlenség

valamennyi gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Hatféle besorolási kategória

ügyintéző, szakmai vezető, szakmai felsővezető, biztosi jogviszonyban álló személy, tanácsadó illetve politikai felsővezető)

alsó- és felső illetménysávok -szakszerűség elve

Teljesítményértékelés

– nem kapcsolódik minősítés.

Képzés és továbbképzés

. egyéni továbbképzési terv

tanulmányi pontrendszer

A Kit. "versenytilalmi" rendelkezéseket vezet be bizonyos ágazatok vonatkozásában.

• Ennek lényege, hogy egyes ágazatokban történő "piacra lépéskor", a kormánytisztviselő jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően, meghatározott ágazati tevékenységet végző gazdasági társaságnál (például részvénytársaságnál) meghatározott ideig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt (elhelyezkedési korlátozás)
• új kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére 3 évig nem

A Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) belső jogorvoslati fórum,

• 
  
• KÜT. HATÁLYA

a különleges jogállású szervek (például a Köztársasági Elnök Hivatala vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) foglalkoztatottjainak

közszolgálati munkaszerződés

• – a közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, amely a kinevezési okmányban testesül meg;
• – a kinevezés tartalmát csak a különleges jogállású szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet módosítani;
• – alapul veszi a kinevezéstől eltérő foglalkoztatási formákat;
• – alapul veszi az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket;
• – alapul veszi a jogvita szbályait
• – bevezeti az alaplétszám fogalmát és az álláshelyalapú létszámgazdálkodást;
• – átveszi az új felmentési jogcímeket, így az érdemtelenséget és a minőségi cserét;
• – rendelkezik az elhelyezkedési korlátozásról;
• – alapul veszi a teljesítményértékelés rendszerét;
• – alapul veszi a munka- és pihenőidő szabályait;
• – alapul veszi az illetményrendszert és az érdemelismeréseket;
• – alapul veszi a felelősség szabályait.

KÖZSZOLGÁLATI HIVATÁSETIKA

erkölcsi jelentőséggel bír,

a tisztviselő tevékenysége során nem a saját, hanem a köz érdekének érvényesítésére, a közjó megteremtésére törekszik

A hivatásetika azon értékek, elvek és normák összessége, amelyek a közszolgálat szervezeti és a tisztviselő viselkedési, írott (jog) és íratlan (morális) szabályait meghatározzák.

koncepcionális keretei:

szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság (transzparencia), elszámoltathatóság, hatékonyság;

egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély;

tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások;

korrupció elleni fellépés;

érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése

szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés;

normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása;

normasértés szankciói.

• 
  
• Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ

Köztisztviselők Nemzetközi Magatartáskódexét

• Európa Tanács
• o a Köztisztviselők Etikai Kódexe
• Európai Unió
• o Helyes hivatali magatartás európai kódexe

nemzetközi kódexek tisztviselőkre vonatkozó általános etikai elvei:

• • jogszabályok, törvényes utasítások és a tisztségre vonatkozó erkölcsi szabályok betartása;
• • politikai semlegesség, a tisztviselő nem helyezkedik szembe a közigazgatási szerv célkitűzéseivel, döntéseivel, illetve törvényes utasításaival;
• • lojalitás: a haza szolgálata, hatóságok szolgálata;
• • udvariasság: állampolgárok, felettes, kollégák és beosztottak felé;
• •előítélet-mentesség;
• • mások jogainak, kötelezettségeinek és törvényes érdekeinek figyelembevétele a feladat ellátása során;
• • jogszabályok tiszteletben tartása a döntéshozatali eljárás során, részlehajlás nélküli döntés az ügy összes körülményének figyelembevételével;
• • a tisztviselő köteles megakadályozni és kiküszöbölni, hogy személyes érdekei összeütközésbe kerüljenek közhivatali feladataival;
• • személyes érdekei céljából nem használhatja fel a hivatali helyzetéből adódó előnyöket;
• • köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát;
• • közérdekű adatok jogszabályoknak megfelelő kezelése, titoktartási szabályok betartása.

általános magatartási követelményeket a közszolgálatban dolgozók számára

• a) a köz szolgálatának elsődlegessége;
• b) a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartása;
• c) a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő eljárás;
• d) a kölcsönös együttműködés kötelezettsége;
• e) tartózkodás a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartástól;
• f) a közszolgálati dolgozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amelyek a közszolgálat létesítése, valamint a törvényben meg határozott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges;
• g) tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás: ez jelenti a mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló vagy ehhez vezető joggyakorlást;
• h) munkaidején kívül nem tanúsíthat olyan magatartást: – amely munkáltatója helytelen megítélésére közvetlenül és ténylegesen alkalmas; – az általa betöltött beosztás tekintélyét veszélyezteti; – a munkáltató jó hírnevét veszélyezteti; – a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat veszélyezteti; – a közszolgálat céljainak megvalósítását veszélyezteti;
• i) minősített adat megtartásának kötelezettsége;
• ) illetékteleneknek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, melyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állam számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

A törvényben meghatározott köztisztviselői hivatásetika alapelvei:

• • hűség és elkötelezettség; • a nemzeti érdekek előnyben részesítése;
• igazságos és méltányos jogszolgáltatás;
• méltóság és tisztesség;
• • előítéletektől való mentesség;
• • pártatlanság, felelősségtudat és szakszerűség;
• • együttműködés;
• • intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.
• Vezetőkre vonatkozó többlet etikai elvek:
• • példamutatás;
• • szakmai szempontok érvényesítése;
• • számonkérési kötelezettség.

Zöld könyv

az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről tartalmazza azokat a célszerűen szabályozandó területeket, melyek a közszolgálati hivatásetikai kódexek megalkotása során részletezésre kerülnek

:

• Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN;

• mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN;

• a köz érdekének előmozdítása iránt ELKÖTELEZETTEN;

• döntéseik, nyilatkozataik és cselekedeteik súlyának tudatában FELELŐSEN;

• a legjobb tudásuk szerint SZAKSZERŰEN;

• a rájuk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN;

• döntéseikben, nyilatkozataikban és cselekedeteikben TISZTESSÉGESEN;

• megjelenésükben és magaviseletükben MÉLTÓSÁGGAL;

• az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében PÁRTATLANUL;

• a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN;

• a valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN;

• a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában ARÁNYOSAN;

• az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE;

emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN;

• vezetőik és az állampolgárok számára ÁTLÁTHATÓAN;

• minden jóhiszemű érintettel EGYÜTTMŰKÖDVE teljesítik.

• a munkatársaiktól elvárt magatartásban PÉLDAMUTATÓAN;

• feladataik elvégzésében munkatársaikat TÁMOGATVA;

• jogi és morális kötelességeiket munkatársaiktól következetesen SZÁMON KÉRVE;

• vezetői döntéseikben SZAKMAI SZEMPONTOKAT ÉRVÉNYESÍTVE teljesítik.

• Etikai szabályozók rendszere
• Szakmai etikai kódexek például építész, orvos stb. Közszolgálat
• Hivatásrendi törvény
• Zöld könyv
• Hivatásrendi etikai kódex
• Munkáltatói magatartási kódex
• A hivatali korrupció okai jellemzően:
• • a társadalmi szereplők felkészületlensége (tájékozottsági, értékrendbeli problémák);
• • a folyamatok átláthatatlansága (bürokrácia, felelősök tisztázatlansága);
• • a közszférában foglalkoztatottak kellő anyagi megbecsültségének hiánya;
• • a szabályozó rendszerek tökéletlensége (például túlzott diszkrecionális jogkörök);
• • a nem jól működő ellenőrzési rendszerek;
• • a korrupció kifizetődő volta (a lebukás alacsony esélye).
• A Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek számít, ha hivatalos személy (például kormánytisztviselő, köztisztviselő) a működésével kapcsolatban bármilyen értékű jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A vesztegetés minősített esete, ha a hivatalos személy a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

Európai Unió Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF

Transparency International (TI)

Amerikai Államok Szervezetének (OAS) Korrupció Elleni Amerika-közi Egyezménye,

korrupció elleni OECD egyezmény

Európa Tanács,

Polgári Jogi és Büntetőjogi Egyezményeket

Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO),

a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA

nyílt kormányzás elve (OGP – Open Government Partnership)

• 
  
• Az intézményi integritás
• lényege, hogy az integritásalapon működtetetett szervezet a rendeltetésének megfelelően látja el feladatait;

ez a működés átlátható,

elszámoltatható,

tisztességes,

etikus,

feddhetetlen,

sebezhetetlen

Az integritás veszélyeztetettségét növelik az alábbi körülmények:

• • Komplexitás:
• ○ innováció/fejlett számítógépes rendszerek;
• ○ komplex vagy bonyolult jogszabályok;
• ○ speciális konstrukciók (jogi/pénzügyi);
• ○ bürokrácia;
• ○ kapcsolatrendszerek;
• ○ lobbizás;
• ○ politikai befolyás/beavatkozás;
• ○ közérdek és magánérdek keveredése (kereskedelem/verseny);
• ○ külső szakértők bevonásának szükségessége.