ÁLLAMSZERVEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

a legfőbb népképviseleti szerv 

Szabályozó tevékenység:törvényalkotás

Ellenőrző tevékenység: végrehajtó hatalom kontrollja

• megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, valamint más törvényeket 

• nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazás

•az ország irányításában alapvető fontosságú döntéseket hoz.

•  dönt a hadiállapot kinyilvánításáról;

• dönt a békekötés kérdéséről;

• közkegyelmet gyakorol.

Megválasztja:Közjogi méltóságok

• a köztársasági elnököt;

• a miniszterelnököt;

• az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét;

• a Kúria elnökét;

• az Országos Bírósági Hivatal elnökét;

• a legfőbb ügyészt;

• az alapvető jogok biztosát és helyetteseit;

• Állami Számvevőszék elnökét.

Határozatképesség: Azt jelenti, hogy a képviselők több mint fele megjelent az ülésen.

Egyszerű (vagy relatív) többség: A jelenlévő képviselők több mint felének szavazata. A legtöbb

döntést így kell elfogadni, tehát általában a törvényeket is (ezeket feles törvénynek is szokták hívni).

Abszolút többség: Az összes képviselő több mint felének szavazata. Például a miniszterelnök meg-

választásához van szükség abszolút többségre.

Minősített többség: Országgyűlésben jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez szükséges például a sarkalatos törvények elfogadásához.

Abszolút minősített többség: összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Itt tehát nem a jelenlévők arányához kell mérni a kétharmadot,hanem az összes képviselőhöz. Az Alaptörvény módosítása lehet példa rá.

Az országgyűlési képviselők minden közérdekű ügyben felvilágosítást kérhetnek úgynevezett

kérdés formájában:

• a Kormányhoz;

• a Kormány tagjához;

• az alapvető jogok biztosához;

• az Állami Számvevőszék elnökéhez;

• a legfőbb ügyészhez és

• a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez;

illetve interpellációs joguk révén magyarázatot kérhetnek a Kormánytól, illetőleg annak vala-

mely tagjától a feladatkörébe tartozó ügyben.

Az országgyűlési képviselőket

Az országgyűlési képviselőket közvetlenül az állampolgárok választják általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, négyéves időtartamra. 

mentelmi jog illeti meg, amelynek két eleme a felelőtlenség és a sérthetetlenség.

Fegyelmi szabályok indokoltsága: Fontos a szankciók alkalmazása, de csak megfelelő garanciák mellett, hiszen a képviselői jogok felfüggesztése vagy megvonása a választók akaratát, a képviselők alkotmányos szinten garantált mentelmi jogát és parlamenti közreműködési jogait érinti, így az általában eljáró házelnök mellett a súlyosabb kérdésekben a plénum vagy a mentelmi bizottság dönt, vagy "fellebbezni" lehet hozzá.

 ● Országgyűlés elnökének fegyelmi jogköre: 

•  Eszközök: rendészeti és fegyelmi jogkör. A rendészeti jog a fegyelmi joghoz kapcsolódó házszabályi rendszer, a fegyelmi rendelkezések és döntések érvényre juttatásának eszköze. Ide tartozik az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, és egyéb épületek területére történő belépés és ott-tartózkodás engedélyezése, szabályozása is. • 
• Őrség: Az Országgyűlés biztonságának megteremtésére az Alaptörvény a Házelnök irányítása alatt álló, sajátos jogállású új fegyveres szervet, az Országgyűlési Őrséget rendeli.

A KORMÁNY

végrehajtó hatalmi ág

A Kormány megalakulása a miniszterelnöki tisztség betöltésével veszi kezdetét, akit az államfő javaslatára a képviselők többségének szavazatával abszolút többséggel, azaz az összes képviselő több mint felének szavazatával választ az Országgyűlés; ezt követően kerül sor a miniszterek kinevezésére, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A Kormány tagjának büntetlen előéletűnek és az országgyűlési választásokon választható személynek kell lennie.

A Kormány tagjai:

• a miniszterelnök;az államfő javaslatára a képviselők többségének szavazatával abszolút többséggel, azaz az összes képviselő több mint felének szavazatával választ az Országgyűlés;

• a miniszterek:a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki.

• a tárca nélküli miniszterek, akik minisztériumot nem vezetnek, a Kormány által meghatáro-

zott feladatkör ellátására nevezhetőek ki.

A miniszterelnök (kormányfő) rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-

helyettest jelöl ki.

A kormányfő megbízatása tehát megszűnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,

b) konstruktív bizalmatlansági indítvány Országgyűlés általi elfogadásával. Ebben az eset-

ben a képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tiszt-

ségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ezt hívjuk

konstruktív bizalmatlansági indítványnak, mivel ilyenkor megbukik a miniszterelnök,

egyben megválasztják az új kormányfőt,

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszter-

elnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök bizalmi

szavazást indítványozhat saját magával szemben, annak érdekében, hogy felmérje politikai

támogatottságát a parlamentben. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmat-

lanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyű-

lési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt,

d) lemondásával,

e) halálával,

f) összeférhetetlenség kimondásával,

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Így például, ha elveszti

magyar állampolgárságát vagy büntetlen előéletét.

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

semleges hatalom

Köztársasági elnökké választható bármely magyar állampolgár, aki a választás napján a 35.

életévét betöltötte. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg.

A jelölésérvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az államfőt az Országgyűlés abszolút minősített többséggel öt évre választja,egyszer újra lehet választani.

Az államfői tisztség megszűnik:

• a megbízatás idejének lejártával;

• az elnök halálával;

• lemondással;

• ha az elnök a feladatkörét kilencven napot meghaladó időn át képtelen ellátni;

• ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;

• az összeférhetetlenség kimondásával;

• az elnöki tisztségtől történő megfosztással.

Miniszteri ellenjegyzés nélkül (önállóan) gyakorolható hatáskörében:

• képviseli hazánkat;

• törvényt és népszavazást kezdeményezhet;

• az Országgyűléssel kapcsolatos hatásköreiben:

○ összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;

○ részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés, valamint annak bizottságai ülésén;

○ kitűzi az országgyűlési képviselő-választás, a helyhatósági választások, az európai

parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;

○ meghatározott esetekben feloszlathatja az Országgyűlést;

○ az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküld-

heti az Alkotmánybíróságnak, illetőleg megfontolásra visszaküldheti az Ország-

gyűlésnek;

○ javaslatot tesz egyes személyek kinevezését, megválasztását illetően (a miniszter-

elnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az

alapvető jogok biztosa);

• különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;

• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti

Akadémia elnökét;

• kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;

• kialakítja hivatala szervezetét.

Miniszteri ellenjegyzéshez kötött hatáskörében:

• az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;

• megbízza és fogadja a követeket, nagyköveteket;

• egyéni kegyelmezési jogot gyakorol;

• állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben dönt;

• kinevezi és előlépteti a tábornokokat;

• kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó

szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;

• megbízza az egyetemek rektorait;

• területszervezési kérdésekkel kapcsolatos jogokat gyakorol;

• kitüntetéseket, díjakat, címeket adományoz.