unió

EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK

Az Eu. alapító szerződései 1.

Európai Szén – és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAK, Montánunió) 1952
Európai Gazdasági Közösség (EKG), Európai Atomenergia Közösség (Euratom) 1957
Egyesülési Szerződés (Fúziós Szerződés ) 1967
Egységes Európai Okmány (1987)
Maastrichti Szerződés 1993.
Amszterdami Szerződés 1997.
Nizzai Szerződés 2000.
Lisszaboni Szerződés 2009.

Az Európai Unió legfontosabb intézményei

Európai Parlament Strasbourg
Európai Tanács
Tanács
Európai Bizottság Brüsszel
Európai Unió Bírósága
Európai Központi Bank Frankfurt
Számvevőszék Luxemburg

Európai Parlament

Székhelye Strasbourg
1979 óta közvetlenül választják
93/0109/EK irányelv a választás részletes szabályairól
Maximum 750 fő lehet, a legtöbb 96 a legkevesebb 6 (705 jelenleg) Magyarország 21 képviselő
Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai választják:
• közvetlen és általános választójog alapján;
• szabad és titkos választásokon;
• ötéves időtartamra;
• arányos (listás) választási rendszerben.
Az EP-képviselők tagjaik közül 2 és fél éves (megújítható) időtartamra megválasztják az intézmény elnökét és tisztségviselőit.
Európai Parlament Hatáskörei
Önigazgatás
Normatív hatáskör
Eu bizottság tagjainak megválasztása, bizalmatlanság indítványról döntés
Információ kérése
Vizsgálóbizottságok felállítása

Az Európai Tanács

a kormányfő képviseli.
Az Európai Tanácsnak tagja továbbá a két és fél éves időtartamra az EiT által minősített többséggel megválasztott állandó elnöke A Tagállamok Állam-, illetve Kormányfőinek testülete
Feladata a politikai irányvonal kidolgozása
Félévente kétszer ülésezik
2 és fél évre választják meg az elnököt

A Tanács Miniszterek Tanácsa

Unió legfontosabb jogalkotó intézménye.

Az Európai Unió Tanácsának formációi

Általános Ügyek (ÁÜT)
Külügyek (KÜT)
Gazdasági és Pénzügyek (ECOFIN)
Bel- és Igazságügy (BIÜT)
Foglakoztatás, Szociálpolitika stb. (EPSCO)
Versenyképesség (VKT)

Közlekedés, Távközlés (TTE)
Mezőgazdaság, Halászat (AGRIFISH)
Környezetvédelem (ENV)
Oktatás, Ifjúság és Kultúra (EYCS)

Elnökség

A tagállamok látják el
Fél évenkénti váltás
Magyarország 2011
Magyarország 2024

Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)
Tagállami nagykövetek
COREPER II
COREPER I

Döntés előkészítő szakmai, politikai fórum

Európai Bizottság

Székhelye Brüsszel
"Szupranacionális " intézmény
Tagjainak választását a Lisszaboni szerződés rögzíti
A Bizottság hivatali ideje az Európai Parlament ciklusaihoz igazodva öt év.
A bizottság egyéb szervei
Főigazgatóság
Szolgálat
Biztosok Kollégiuma
Bizottság Főtitkársága
A bizottság hatáskörei
Jogszabály kezdeményezés
Jogalkotás
Végrehajtás, ellenőrzés
Gazdasági ellenőrzés
Eu külső képviselete

Európai Unió Bírósága

Székhelye Luxemburg
Bíróság
Törvényszék
A Bíróság 27 bíró 11 főtanácsnok
A törvényszék 47 bíró
A Európai Bíróság joghatósága
Jogsértő tagállam elleni eljárás
Semmiségi eljárás
Kártérítési eljárás
Előzetes döntéshozatali eljárás

A Lisszaboni Szerződés hét intézményt nevesít:

• Európai Parlament

Az Unió egyetlen közvetlen választással létrejövő intézménye.

• A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják, 5 évre.

• Székhelye Strasbourg, de Brüsszelben és Luxemburgban is ülésezik.

• Feladata az uniós polgárok képviselete, a többi intézmény ellenőrzése.

• Társ-döntéshozó, társ-jogalkotó szerv a Tanács mellett.

• Létszáma: 705, Magyarországnak 21 képviselője van.

• Nincs kormány-ellenzék oldal.

• A képviselők nem országok szerint ülnek, hanem politikai hovatartozás alapján képviselőcsoportokban, a legnagyobbak:

– Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP)
– Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
– Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR)
– Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek/ESS), stb

• A Parlament tisztségviselői: az elnök, 14 alelnök, és az 5 quaestor.

• A quaestorok, akik a képviselőket közvetlenül érintő pénzügyi és igazgatási feladatokat látnak el.

• Az EP hatáskörei:

– Megválasztja a Bizottság elnökét (a Tanáccsal).
– Ellenőrzi, és le is válthatja a Bizottságot.
– Jóváhagyási joga van az Unió és külső országok közti szerződéseket illetően.
– Elfogadja a Bizottság által megírt költségvetést.
– Felkérheti a Bizottságot bizonyos jogszabályok előterjesztésére.

• Bizottságok az EP-ben:

– állandó bizottságok (pl.: Külügyi Bizottság (AFET), Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE), Költségvetési Bizottság (BUDG), Alkotmányos Ügyek Bizottsága (AFCO) );
– különbizottságok (rendkívüli problémák kezelésére, max. 1 évre);
– vizsgálóbizottságok (az uniós jog megsértése vagy helytelen alkalmazása esetén)

• Európai Tanács

• NEM az Európa Tanács (Council of Europe).
• NEM az Európai Unió Tanácsa (röviden Tanács) (Council of the European Union).
• A tagállamok állam-, vagy kormányfőiből áll + Európai Bizottság elnöke + Tanács saját elnöke, 29 tag.
• Az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve.
• Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait.
• Félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehívható.
• A tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének színtere.
• Jellemzően konszenzussal dönt. • Lisszabon óta van saját elnöke, 2,5 évre, 1x megújítható.
• Székhelye: Brüsszel.

• Európai Unió Tanácsa

Másképpen miniszterek tanácsa, vagy csak Tanács.

• A tagállamok érdekképviseleti intézménye, az Unió legfőbb jogalkotó testülete az Európai Parlament mellett.
Székhelye: Brüsszel.
• A tagállamok szakminisztereiből áll, így 10 tanácsi formáció létezik:

- Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT)

– Igazságügyi Minisztérium

- Külügyek Tanácsa (KÜT)

- Külgazdasági és Külügyminisztérium

- Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN)

– Pénzügyminisztérium

- Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT) Belügyminisztérium v. Igazságügyi Minisztérium

- Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) Gazdaságfejlesztési Minisztérium v. Pénzügyminisztérium v. Igazságügyi Minisztérium

- Versenyképességi Tanács (VKT)

- Gazdaságfejlesztési Minisztérium

- Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (TTE)

– Építési és Közlekedési Minisztérium v. Energiaügyi Minisztérium v. Gazdaságfejlesztési Minisztérium - Mezőgazdasági és Halászati Tanács (AGRIFISH)

– Agrárminisztérium - Környezetvédelmi Tanács (ENVI) )

– Agrárminisztérium - Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács (EYCS), Kulturális és Innovációs Minisztérium v. Belügyminisztérium v. Honvédelmi Minisztérium

A tanácsi munka szakmai előkészítése munkacsoportokban zajlik, amelyek a tagállamok szakértőiből általában minisztériumi kormánytisztviselőkből és/vagy a brüsszeli állandó képviseletek diplomatáiból állnak.

• Mivel a szakminiszterek ritkán és rövid időre találkoznak, hogy az ügyek vitele folyamatos legyen, létrehozták az Állandó Képviselő Bizottságát (COREPER), mely a tagállamok EU mellé rendelt nagyköveteinek és helyetteseinek testülete.
• A COREPER köztes szint a tagállamok és az uniós intézmények között, illetve közvetítenek a nemzeti és a közösségi adminisztráció között.
– COREPER I – az állandó képviselők helyettesei – inkább technikai kérdések;
– COREPER II – az állandó képviselők – inkább politikai ügyek.
• A Tanács elnöki tisztét félévente váltva tölti be 1-1 tagállam, Magyarország 2011 első félévében volt a Tanács soros elnöke.

Az Európai Bizottság

• A Bizottság vonatkozhat a 27 tagú biztosok grémiumára és az alattuk dolgozó kb. 25.000 fős hivatalnoki karra egyaránt.
• Székhelye Brüsszel, a Berlaymont épület.
• A Bizottság szupranacionális szerv, mert nem a tagállamokat, hanem a közösségi érdeket szolgálja: "a szerződések őre".
• Alapvetően döntéskezdeményező, döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, és csak kis részben végrehajtó és döntéshozó szerv – nem pontos a Kormány analógia!
• Ellenőrzi a tagállamokat, hogy betartják e közösségi jogot, eljárást indíthat az Európai Bíróságnál.
• Élén az elnök áll: 2019-től: Ursula von der Leyen.
• Tagállamonként 1 biztos, szakterületenkénti megoszlás, 5 évre.
• A magyarországi biztos: Várhelyi Olivér – Szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos.
• A biztosok sohasem a tagállami érdekekre, hanem a közösségi érdekekre vannak tekintettel.

• Európai Unió Bírósága

Az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, feladata a Szerződések értelmezése és a közösségi jog tiszteletben tartásának biztosítása. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben.

• Az Európai Unió Bírósága – a Bíróságból és – a Törvényszékből áll.
• Székhelye Luxemburg.
• Tagállamonként 1-1 bíró, 6 éves időtartamra, munkájukat 9 főtanácsnok segíti.
• A Bíróság 3 vagy 5 tagú tanácsokban, kivételes esetekben pedig 13 tagú nagytanácsban vagy teljes ülésen jár el.
• Az Európai Bíróság értelmezése kötelező érvényű a nemzeti bíróságokra nézve.

• Európai Számvevőszék

Számvevőszék végzi az Unió pénzügyi ellenőrzését. Felépítése szinte megegyezik a Bíróságéval azzal, hogy itt nem bírók, hanem pénzügyi szakemberek dolgoznak.

• Feladata az EU pénzügyi irányításának a fejlesztése és a közpénzek felhasználásáról történő jelentéstétel.
• Emellett tanácsadó szerepet is betölt, mivel részt vesz a költségvetés előkészítésében, illetve az évente kiadott igazoló nyilatkozata alapján dönt a Parlament és a Tanács a költségvetés végrehajtásának elfogadásáról.
• Az intézményt 1975-ben hozták létre, székhelye Luxembourgban van.
• Leginkább egy hivatásos audit céghez hasonlítható.

• Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az EU egységes valutájának, az eurónak a kezelésével és az uniós árstabilitásnak a megőrzésével foglalkozik.

• A EKB és a tagországok jegybankjai együtt alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét.
• Az EKB feladata továbbá az EU gazdasági és monetáris politikai kereteinek meghatározása és a szakpolitika végrehajtása.
• Kizárólagosan jogosult euró kibocsátásának engedélyezésére.
• Az euró 2002. január 1 óta van forgalomban, mára 19 tagállamban hivatalos fizetőeszköz. Az eurózónán kívül hat európai ország fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán szerződés alapján, Koszovó és Montenegró nem hivatalosan vezette be.

EGYÉB INTÉZMÉNYEK

Gazdasági és Szociális Bizottság az EU-intézmények egyik tanácsadó szerve, célja hogy a különféle gazdasági, szociális érdekcsoportokat bekapcsoljanak a közösségi döntések előkészítésébe. A jelenleg 350 tagú testület a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb civil szervezetek képviselőiből áll. •

A Régiók Bizottsága a Maastrichti Szerződés alapján jött létre, hogy lehetővé tegyék a helyi és regionális szervek számára a konzultációs részvételt a közösségi döntéshozatalban. Tagjait - jelenleg 350 fő - a helyi önkormányzatok képviselői közül a tagállamok javaslatára a Tanács minősített többséggel nevezi ki ötéves időtartamra. •

Az Európai Ombudsman az Európai Parlament által öt évre megválasztott, strasbourgi székhelyű jogvédő intézmény. Az Ombudsmanhoz az uniós polgárok illetve társadalmi szervezetek és vállalkozások fordulhatnak, amennyiben nem megfelelő elbánásban részesültek, illetve sérelmet szenvedtek az EU intézményei által. A panaszok alapján vizsgálatokat folytathat, javaslatokat és ajánlásokat tehet az EU intézményei számára. 2. Az EU Intézményrendszere

Minden tagállami állampolgár uniós polgár is. Az uniós polgárok jogai:

• jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;

• a lakóhelyük szerinti tagállamban választók és választhatók az EP- és az önkormányzati választásokon;

• jogosultak más EU-s tagállam diplomáciai és konzuli hatóságának védelmét igénybe venni olyan országokban is, ahol az állampolgárságuk szerinti országnak nincs, de egy másik uniós tagállamnak van képviselete;

• "európai polgári kezdeményezés" keretében uniós jogszabály megalkotására vonatkozó javaslat megtételét indítványozhatják az Európai Bizottság számára;

• bármilyen ügyben jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez;

• bármelyik hivatalos nyelven (24) fordulhatnak az EU intézményeihez, akik kötelesek arra ugyanazon nyelven válaszolni.

Jelképek

• Zászló: kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll.

• Pénznem: euró (2002-óta) Európa-nap: május 9.

• Himnusz: Az Európai Unió himnusza 1985 óta Friedrich Schiller Örömódája Ludwig van Beethoven zenéjével (IX. szimfónia).

• EU jelmondata: United in diversity - Egyesülve a sokféleségben / Egység a sokféleségben.