A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

önálló hatalmi tényezők

decentralizáció elve

Helyi önkormányzatok működnek:

települési

• községben;

• városban;

• járásszékhely városban;

• megyei jogú városban;

• a fővárosban és kerületeiben;

területi

• vármegyében

területi és települési

• a fővárosban

Helyi önkormányzás joga: A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.

1) Egyrészt tehát a szabályozási autonómia keretében a helyi önkormányzat rendeleteket alkothat és határozatokat hozhat.

2) Másrészt a gazdasági autonómia körében dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről, gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, meghatározza költségvetését, önállóan gazdálkodik és vállalkozhat.

3) Harmadrészt pedig a szervezeti autonómia körében meghatározza saját belső szervezeti és működési rendjét, valamint szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetségeket hozhat létre, együttműködhet más országok önkormányzataival, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

• A helyi önkormányzatok decentralizált szervek,
• amelyek a központi hatalomtól függetlenek,
• törvény által védett jogokkal rendelkeznek,
• a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek.
• A helyi önkormányzatok függetlenek,
• autonómok,
• egymáshoz képest is mellérendeltségi viszonyban vannak.

Az önkormányzati jogokat az Alaptörvény sorolja fel:

• rendeletet alkot;

• határozatot hoz;

• önállóan igazgat;

• meghatározza szervezeti és működési rendjét;

• gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

• meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

• vagyonával és bevételeivel – kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül – vállalkozást folytathat;

• dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

• önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

• a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

• szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; •

törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

kötelező feladat

• A törvény előírhat az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatok
• feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles

Kötelező feladatok lehetnek például:

• településfejlesztés, településrendezés;

• köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás;

• egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

• óvodai ellátás;

• ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés;

• helyi közösségi közlekedés biztosítása

önként vállalt

• amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe
• nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
• továbbá finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

átvállalt állami feladat

• állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.
• A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladat

• törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.
• területe szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

Államigazgatási feladat- és hatáskörök

• kormányrendelet a polgármester, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal ügyintézője számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg.
• ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja,
• másfelől ebben az esetben a polgármestert, a jegyzőt vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjét a képviselő-testület nem utasíthatja, és döntésüket nem bírálhatja felül
• anyakönyvi ügyek,
• az ipar- és kereskedelmi igazgatási,
• a birtokvédelmi feladatok,
• hagyatéki eljárás.

. A képviselő-testület

• évente legalább hat ülést tart.
• ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
• elnöke a polgármester,
• aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
• A képviselő-testület ülése nyilvános, de vannak olyan esetek, amikor zárt ülést tart (például vezetői megbízás adása, összeférhetetlenségi ügy tárgyalása, fegyelmi eljárás megindítása).
• határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
• A javaslat elfogadásához a jelen levő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
• Vannak olyan esetek is, amikor minősített többség kell a döntéshez. Az önkormányzatnál a minősített többség az összes megválasztott képviselő több mint felének szavazatát jelenti. Ilyen például az önkormányzati rendelet elfogadása
• rendeletet alkot, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes
• képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon ki kell hirdetni
• kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a kormányhivatalnak
• A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség szempontjából települési képviselőnek kell tekinteni.
  

Bizottságok

• A bizottság meghatározott feladatra létrehozott testület, amely tagjainak több mint a fele önkormányzati képviselő.
• előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
• A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és felülvizsgálhatja a bizottság döntését, illetve önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
• A képviselő-testület saját maga határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.
• A száz vagy a száznál kevesebb lakosú településen nem jön létre bizottság, hiszen a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el az ilyen kis községekben. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladatokat egy bizottság is elláthatja. Vannak kötelezően felállítandó bizottságok is. Ilyen például a pénzügyi bizottság, amelyet a kétezernél több lakosú településen kell létrehozni.

Részönkormányzat

• A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más választópolgárokból.
• A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő.
• településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.

A polgármester és az alpolgármester

• polgármester tagja a képviselő-testületnek,
• a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
• A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg.
• felette a munkáltatói jogokat a testület gyakorolja
• polgármesteri tisztség, ahogyan említettük, összeférhetetlen bizonyos megbízatásokkal, tisztségekkel (például nem lehet miniszter, bíró, jegyző, központi államigazgatási szerv tisztviselője, országgyűlési képviselő).
• tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

A polgármester legfontosabb hatásköre, hogy

• irányítja a polgármesteri hivatalt;

• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

• gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.

Alpolgármester

• a képviselő-testület a polgármester javaslatára,
• titkos szavazással választja;
• több alpolgármestert is választhat.
• A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
• Azon alpolgármester, akit nem a testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, de annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A jegyző

• pályázat alapján
• határozatlan időre
• a törvényesség őre,
• vezeti a képviselő-testület hivatalát (polgármesteri hivatalt),
• ő az államigazgatási feladatok első számú címzettje.

feladatai a következők:

• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

• gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében (a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben — a polgármester egyetértése szükséges);

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

• tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

.A polgár. mester kinevezi a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A polgármesteri hivatal – közös önkormányzati hivatal

• hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
• közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt.

KÖZIGAZGATÁS

.